Hírek
2014. Február 03. 09:29, hétfő |
Belföld
Forrás: ujasz.hu
A tudomány szerint ilyen volt! Látta már az igazi Jézus arcát?
Kutatók még a Megváltó vércsoportját is beazonosították.
Egy nemzetközi grafikuscsoport a legújabb számítógépes technológia segítségével életre keltette a torinói leplen látható Jézus alakját.
A háromdimenziós képek teljesen valósághűek, és láthatók rajtuk a keresztre feszített Megváltó testi sérülései. Ray Downing, komputergrafikus-művész és csapata egyéves munkával a legmodernebb elektronikai eszközök és szoftverek alkalmazásával elkészítette a torinói leplen látható Jézus arcát és alakját háromdimenziós változatban. A képeken meglepően élethűnek láthatjuk Krisztust, és meglehetősen másnak tűnik, mint az eddigi ábrázolásokon.
A sebek
Könnyen kivehetők Jézus testén a súlyos sérüléseket okozó, brutálisan alkalmazott korbácsütések nyomai. Az egész testet borító véres sebekből arra lehet következtetni, hogy a korbács vége nem szíjból, hanem fémes anyagból készülhetett. Az sem elképzelhetetlen, hogy buzogánnyal ütötték a testet. Térdei több, mint kétszeresére dagadtak, talán a keresztút alatti esések miatt torzulhatott el ennyire, ugyanis valószínű, hogy Jézus többször zuhanhatott térdre a sziklás talajú úton.
Az őt kísérő katonák brutalitására utal az is, hogy nemcsak testét, de arcát is korbáccsal üthették. Legalábbis erre következtethetünk szintén vérző, megduzzadt arcából. A keresztre feszítéskor nem a legtöbbször ábrázolt módon, azaz a tenyérbe ütötték a szögeket, hanem a csukló tövébe. Ugyanúgy, ahogyan a Jeruzsálem óvárosában talált csontvázon látható, amelyről több szakértői elemzés is kimutatta, hogy keresztre feszítéssel végezték ki.
A testi sérülések jól kivehető volta mellett, a képek érdekessége még, hogy a 180 centiméter körüli sovány, de kimondottan izmos férfitesten klasszikus europid-anatóliai faji jeleket lehet megfigyelni. A leplen megperzselődött lenszálak is láthatóak, ezeket bizonyos sugárjelenség követkeként értelmezik. jellemzője a magas intenzitás és a nagyon rövid, egy ezredmásodpercnél is kisebb időtartam.
Az eddigi kutatások eredményei
A 4,92 méter hosszú és 1,13 méter széles lenvászon leplen látható lenyomatról legelőször Secondo Pia készített képeket egy-egy üveglapra, 1898-ban. Amikor az arcról készült képet előhívta, csodálkozva tekintett rá. A leplen található lenyomat eleve negatív volt, amiből Secondo Pia arra következtetett, hogy a feltámadáskor felszabaduló rejtélyes energia vetítette rá az anyagra. Sokan azt is feltételezték korábban, hogy a vászonra Jézus képét ráfestették. Ezt 1902-ben a párizsi Sorbonne egyetemen Paul Vignon és kollégái cáfolták, mivel szerintük középkori művész nem lehetett képes negatív kép megfestésére.
1973-ban a lepelről ragasztószalag segítségével, virágpormintát vettek. Max Frei, a zürichi rendőrség tudományos osztályának vezetője kilencévi kutatás után 49 pollenfajtát azonosított. Ezek közül 11 Franciaországra és Olaszországra, 24 Törökországra, 14 Palesztinára jellemző. Ebből nyolc, sós talajt kedvelő növény, amely a Holt-tenger vidékén, további hat faj pedig csak Jeruzsálem környékén őshonos. 1976-ban a lepel felvételét olyan képszerkesztő programmal vizsgálták meg, amely domborzati képeket tud készíteni a Holdról és más égitestekről. Ezzel egyértelműen bebizonyították, hogy a vászon egykor emberi testet fedett.
A lepel bizonyítékai
Az 1978-as vizsgálat alkalmával szálmintát vettek a lepel hátsó részén lévő, állítólagos vérfoltból és ragasztószalaggal magáról a lepelről is újabb 32 mintát rögzítettek. Ezeket a mikroszkópia és a mikrokémia amerikai szakértőjének, dr. Walter McCrone-nak küldték el vizsgálatra, aki egy évvel később közölte, hogy a törvényszéki orvostani vizsgálatok vér jelenlétét nem igazolták, a lenyomaton pedig két színezék, okker és cinóbervörös mutatható ki. Ugyancsak 1978-ban Roger és Marty Gilbert kis piszoknyomokat fedezett fel a halotti leplen, a bal térdnél, valamint a sarkánál és a törött orrnál.
A talpak környékéről vett és vizsgált szennyeződések a jeruzsálemi sziklasírokból ismert édesvízi travertino aragonitból, azaz mészkőből származnak. 1999-ben a Saint Louis-i 16. Nemzetközi Botanikai Kongresszuson ismertetett eredmény szerint, melyet izraeli és amerikai professzorok által végzett vizsgálat mutatott ki, a leplen talált pollenek olyan virágokból származnak, amelyek együtt csakis a Jeruzsálem-Hebron régióban találhatók meg. Mi több, éppen március és május között nyílnak, éppen abban az időszakban, amikor Jézust keresztre feszítették.
A sebek környékén, a leplen fellelt vöröses anyag a korábbi elképzelésekkel szemben nem festék vagy állatból származó vér, hanem emberi vér, és a Közel-Keleten gyakori AB vércsoportba tartozik. Dr. Giovanni Tamburelli számítógépbe táplálta az emberi vér paramétereit, hogy a gép kimutassa a leplen található összes vérnyomot. Az arcon szabad szemmel nem látható hajszálerekből származó vérnyomokat talált, aminek konklúziója alapján kizárta annak a lehetőségét, hogy a képmás létrejöttében emberi kéz játszhatott közre.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen