Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint ezt a problémát csak a jog eszközével nem lehet orvosolni, az igazgató feladata is, hogy megvédje a pedagógusokat.

Hoffmann Rózsa úgy véli, a hatályos joganyag maximálisan védi a pedagógust, a gyakorlati életben pedig az iskolaigazgató feladata is, hogy a jól dolgozó pedagógus védelmére keljen. Erről a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt az oktatási államtitkár.

Emlékeztetett rá, hogy a köznevelési törvény és az egyéb jogszabályok, amelyek az elmúlt két évben születtek, mind a pedagógusok védelmét szolgálják. Aki például a pedagógust bántalmazza, az közfeladatot ellátó személy ellen lép fel, így súlyosan büntethető. Az iskolából rendszeresen lógó, igazolatlan mulasztásokat felhalmozó gyerektől megvonják a családi pótlék folyósítását. Az évismétlés tiltását már 2010 nyarán eltörölték - sorolta az államtitkár az intézkedéseket, amelyek szerinte a pedagógust segítik az iskolai tekintély és rend fenntartásában.

A törvényalkotáson túl az oktatásirányítás minden üzenete arról szól, hogy az iskolai munka, a rend, fegyelem, a pedagógusok védelme és a követelmények teljesítésének az elsődleges gazdája az igazgató lesz. Az oktatási kormányzat az új rendszerben hangsúlyosan pedagógiai vezetőnek tekint az igazgatókra és azt szeretnék, hogy ne valamiféle menedzser típusú, PR munkára koncentráló vezető legyen, hanem legyen ott a tanárok között, látogassa az órákat, és első helyen keljen a védelmére annak a pedagógusnak, aki a munkáját jól végzi, de ezért őt valami bántódás éri - tette hozzá Hoffmann Rózsa.

Az államtitkár szerint ma talán több a látványos különbség a családi, otthoni, környezetbeli és az iskolai értékrend között, mint régen. Úgy véli: ezt talán orvosolni fogja majd az, ha minden gyerek három éves korától óvodába jár, és ott az iskolaelőkészítés igen meghatározó szakaszában magába szívja azt a fajta rendszeretet és rend utáni vágyat, amit esetleg ma nem kap meg otthon. De a törvényalkotónak tiszteletben kell tartania a szülő jogát a neveléshez - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa, aki szerint arra van szükség, hogy a társadalmi közeg is olyan irányban fejlődjék, hogy megfelelő üzeneteket kapjanak a gyerekek a televízióból, az internetről, a szomszédoktól és az utca emberétől is.

A tanfelügyeleti rendszer újbóli bevezetéséről az államtitkár azt mondta: ez egy új eleme az új köznevelési rendszernek, amelyben az állam felelőssége nyilvánul meg abban, hogy figyel is arra: megvalósul-e az iskolákban, amit elgondolt. Arra a kérdésre, hogy mekkora lesz majd a tanfelügyelők egyéni mérlegelési lehetősége, vagy lesznek-e olyan szakmai sztenderdek, amihez tartania kell majd magát, az államtitkár azt mondta: az utóbbi lesz majd a domináns és a jó órabírálat nem azzal kell majd kezdődjék - ahogy ez valamikor történt - hogy a szakfelügyelő mit csinált volna másként, mert nagyon sokféleképpen lehet egy órát megtartani - fejtette ki.

Egy órát mindig szakszerű alapon lehet bírálni, természetesen két ember kapcsolatában mindig vannak szubjektív elemek, ezek teljes mértékben nem szűrhetők ki, de nem ez lesz a jellemző. A kísérletileg ebben a tanévben induló tanfelügyeletnek az lesz a feladata, hogy a pedagógiai munka egészét vegye górcső alá. Aki ezt a munkát végzi majd, annak intézkedési joga nem lesz, de egy jegyzőkönyvet kiállít majd és utána a fenntartónak a feladata lesz, hogy milyen következtetéseket von le ebből - tette hozzá.

Az oktatási államtitkár szerint csak olyan szakértőt engednek majd ilyen munkára, aki átesett egy nagyon komoly képzésen, mi több, a rendszerbe be fognak iktatni olyan elemeket, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a tanfelügyelőt is minősítsék azok, akikkel ő találkozott.

Ezzel együtt naivitás volna azt gondolni, hogy az ezer számra szükséges és munkára fogott tanfelügyelők között - aki mellesleg iskolai tanítók, tanárok lesznek, hiszen a feladatot nem főállásban végzik, nem egy új hivatal jön létre - nem lesz esetleg olyan, aki elvérzik ebben a feladatban. Mindazonáltal kipróbált és működik a katolikus közoktatás rendszerében az a külső ellenőrzés, amelynek lényeges eleme az óralátogatás és több mint tíz év tapasztalat áll a katolikus oktatási rendszer mögött, ami egyértelműen azt mutatja, hogy ösztönzően hat egy-egy ilyen látogatás az adott iskola munkájára. A pedagógusok megszokták, megszerették, elfogadják a rendszert, és nagyon kevés olyan szakértő volt, akikről kiderült, hogy nem igazán alkalmas erre a munkára. Minderről a hirado.hu ad tájékoztatást.