Hírek
2012. Február 12. 16:00, vasárnap |
Helyi
Forrás: Nyugathír/ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Vasárnap kihajózott Magyarországról a Győr mellől útnak indult Széchenyi
Korábbi vállalásának megfelelően Magyarország négy jégtörő hajót irányított a déli határa alatti szerb-horvát közös Duna szakaszra. A jégtörők feladata, hogy megelőzzék a káros jégtorlaszok, jégdugók kialakulását.
A Jégtörő VI. és a Jégtörő XI. 2012. február 11-én, a Jégtörő VII. és a Széchenyi jégtörő 2012. február 12-én Mohácsnál kihajózott Magyarországról. A hajók a jégtörést a Magyarországon elrendelt III. fokú készültség keretében, magyar irányítás alatt végzik.
Káros jégtorlasz, jégdugó kialakulása esetén a jég a víz útját elzárja, felduzzasztja, és a jégdugó feletti szakaszon káros vízszintemelkedést, jeges árvizet okozhat. Ez szélsőséges esetben gátszakadással, a védett területek elöntésével járhat.
A káros jégtorlaszok megbontása csak alulról lehetséges, mert csak ebben az esetben tudnak a torlaszból letört jégtáblák a vízzel elúszni, így lehetséges a torlasz gyengítése. A déli országrész és Vukovár közötti mintegy 100 kilométeres szakaszon több olyan jégdugó kialakulására alkalmas hely van, amelyek elzáródása esetén kialakuló árvíz elsődlegesen magyar, de szerb (balparti) és horvát (jobbparti) területeket is fenyeget. Magyarország érdekelt abban, hogy ezen a kritikus szakaszon szükség esetén jeget törjön, különösen azért, mert két déli szomszédja nem rendelkezik ilyen technikával.
Az Eszéken 2011. december 21-22. között megtartott háromoldalú jégvédekezési tárgyaláson a magyar fél vállalta, hogy amennyiben az indokolt, jégtörő hajókat küld a Magyarország déli határa alatti szerb-horvát közös Duna szakaszra. A költségeket a három fél közösen viseli, az előre megállapodott elvek és egységárak szerint.
A két pár (4 darab) jégtörő levezénylése után a védekező szervezeteknek a magyarországi Duna szakasz jég elleni védelméről is gondoskodni kellett. Az Országos Műszaki Irányító Törzs ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működtetésében lévő Jégtörő V. hajót Paks térségébe irányította, hogy a már ott állomásozó és magántulajdonban lévő Jégtörő II. hajóval párban készüljenek az esetleges jégtörési feladatokra.
A jégtörő hajópark további vezénylése a hidrológiai és a jéghelyzet folyamatos értékelése alapján történik, különös figyelemmel arra, hogy az előrejelzések szerint a következő öt napban továbbra is alacsony hőmérsékletek fogják jellemezni a térséget.
„MAGYAR JÉGTÖRŐK VÉDIK A DUNA SZERB-HORVÁT FOLYÓSZAKASZÁNAK EGY RÉSZÉT”
I. Folyók vízjárása, hidrometeorológiai helyzet:
A jövő héttől lassú enyhülés kezdődik időjárásunkban, de a következő néhány napon még egész nap fagypont alatti, hidegre számíthatunk. Szerdától erősödik a csapadékhajlam és a hét közepétől egyre többfelé kell havazásra számítani, amelynek mennyisége helyenként jelentős is lehet. Vízfolyásainkon továbbra is kisvízi állapot lesz a jellemző.
II. A folyók jéghelyzete:
Duna:
A Duna változatlanul erősen zajlik, csak a bősi tározótér felett van összefüggő álló jég, mintegy 17 km hosszban. A budapesti szakaszon partközelben van még nyílt víz, de a folyó 80%-án közel teljes jégborítás van, mely folyamatosan vonul le.
Tisza:
A folyó teljes hazai szakaszán kisebb megszakításokkal áll a jég, melynek vastagsága általában 10-25 cm között van, de helyenként eléri a 35 cm-t is.
Mellékfolyók
A Duna és a Tisza mellékfolyóin az elmúlt naphoz képest az állójeges szakaszok jégvastagsága kismértékben tovább nőtt (15-30 cm). A jégzajlás miatt korábban kialakult jégtorlódásokat is folyamatosan figyelemmel kísérik, beavatkozást egyelőre nem igényelnek.
III. Jeges árvíz elleni készültség:
Készültségi fokozatok:
• I. fokú jeges árvíz elleni készültség:
A Tiszán január 31-től, míg a Dunán február 03-tól van érvényben.
• II. fokú jeges árvíz elleni készültség:
A Duna mentén, a Dunakiliti szakaszon és a Rábán Nick térségében. A Duna és a Tisza mentén a jégtörő hajók átállása miatt.
• III. fokú jeges árvíz elleni készültség:
2012. február 10-én 12 órától a dunai Jégtörő XI. és Jégtörő VI. hajókra.
2012. február 12-én 07 órától a dunai Jégtörő VII. és Széchenyi jégtörő hajókra.
A Bodrog 0,000-9,000 fkm közötti folyószakaszára és az ott állomásozó jégtörő hajócsoportra (Jégtörő IX., Jégvirág I., Jégvirág II., Jégvirág IV., Tarcal) 2012. február 11-én 06 órától.
• A Tisza és a Duna jeges árvíz elleni védelmét összesen 13 jégtörőhajó biztosítja a kiszolgáló hajókkal együtt.
Magyar jégtörők védik a Duna alsó szakaszát, délen, a szerb-horvát folyószakaszon teljesítenek szolgálatot:
A Dunán kialakult jéghelyzetre tekintettel február 9-től hajózási zárlat van érvényben a Duna teljes hazai szakaszán.
A hajózási zárlat ideje alatt a Dunán tartózkodó hajók – a jégtörők kivételével - kötelesek a legközelebbi téli kikötőbe „bevonulni” és a korlátozás feloldásáig ott várakozni.
Tekintettel a kialakult jéghelyzetre és a nemzetközi kötelezettségekre az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) utasítására a Jégtörő XI. és Jégtörő VI. hajók tegnap reggeltől a szerb-horvát közös - Vukovár és a Magyar déli határ közötti mintegy 100 km-es folyószakaszon teljesítenek szolgálatot, hogy a Duna veszélyes gázlóinál és mederszűkületeinél biztosítani tudják a jég biztonságos levonulását. A hajók tegnap reggel 08.30-kor elhagyták Magyarországot. Útjuk közben már Baja alatt is jégrombolást végeztek és folyamatosan dolgoznak annak érdekében, hogy délen ne alakuljon ki veszélyes jégdugó.
A hajók a jégtörést a Magyarországon elrendelt III. fokú készültség keretében végzik, mert az esetlegesen kialakuló „jégdugók”, jégtorlaszok által felduzzasztott víztömeg nem csak a szerb oldalon okozhat elöntéseket, hanem a Magyar Duna szakaszra is visszaduzzasztást okozhat, ezáltal hazai területeket is fokozottan veszélyeztet.
Káros jégtorlasz, jégdugó kialakulása esetén, a jég a víz útját elzárja, felduzzasztja, és a jégdugó feletti szakaszon káros vízszintemelkedést, jeges árvizet okozhat. Ez szélsőséges esetben védőgát átszakadásával, és a védett területek elöntésével járhat. Hasonló esemény 1956-ban történt, amikor a déli szakaszon kialakult jégdugó által visszaduzzasztott árvíz rendkívüli károkat okozott Baja és Mohács térségében. Az ilyen jellegű katasztrófák elkerülésére hozták létre a magyar jégtörő parkot a dunai és a Tiszai jégvédekezésre. Feladatuk, hogy a jégtáblák zajlását, leúszását segítsék, illetve a Duna jegének esetleges összefagyását csak akkor hagyják, ha nem alakul ki jégdugó.
Tegnap a tiszai két jégtörőhajót sikeresen kiemelték és közúton elszállították ideiglenes állomáshelyükre, Tiszacsegére.
A Tiszán jelenleg 8 jégtörő hajó biztosítja a folyó jeges árvíz elleni védelmét és kiemelten figyelnek a tiszalöki és kiskörei vízlépcsők üzembiztonságára.
• A szakemberek folyamatos jégfigyelő szolgálatot látnak el és gondoskodnak a jégtörőhajók, úszójárművek jégtelenítéséről. A motorok járatásával és a kormányművek átmozgatásával 24 órán keresztül melegen tartják a jégtörő hajókat és ellátják a jégkormányzási feladatokat a kikötők területén.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 24. 09:10, vasárnap | Helyi
Pannonhalmával a felzárkózó településekért
Támogatni lehet a felzárkózó településeket a Pannonhalmi Főapátság alapítványán keresztül, az úgynevezett FeTe településfejlesztési programot Nagydémen a főapátság dolgozta ki.
2024. November 24. 08:13, vasárnap | Helyi
Vízügyes dokumentumfilmen az őszi árvízvédekezés
A napokban tette közzé az Országos Vízügyi Igazgatóság azt a dokumentumfilmjét, amely bemutatja, hogyan zajlott a hazai vízügy felkészülése és több hetes megfeszített védekezési munkája szeptemberben
2024. November 24. 07:12, vasárnap | Helyi
Emlékkonferenciát tartottak prof. Rechnitzer János tiszteletére
Idén lenne 72 éves Győr város rendszerváltás utáni időszakának egyik ikonikus, meghatározó alakja, Professzor Dr. Rechnitzer János.
2024. November 23. 09:12, szombat | Helyi
Menüből választhatnak Győrben is a szülő nők
A Delirest Magyarország zászlajára tűzte, hogy minél kellemesebbé tegye a kórházi tartózkodást azon betegek számára, akik állapotuk alapján nem szorulnak speciális étrendre.