'Globális szinten nem az élelmiszerek fizikai hiánya okozza a fő gondot, hanem az elszabaduló árak. Emiatt a szegények, illetve a szegény országok már nem tudják megfizetni az élelmiszert. Így az élelmiszerek inkább raktáron maradnak, ahelyett hogy méltányos áron értékesítenék azokat, vagy sajátos szociális ellátórendszeren, diszkontboltokon keresztül eljuttatnák azokhoz, akik nem tudják megfizetni a piaci árat. A magas árak a fogyasztókat, főként a szegény társadalmi rétegeket lehetetlenítik el' - fejtette ki Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja, a vitához beadott írásbeli hozzászólásában.

A képviselő hangsúlyozta: 'Három tényező együttesen okozza az élelmiszerárak durva emelkedését: a természeti csapások okozta hozamkiesés, a növekvő élelmiszer-kereslet főként Kína és India részéről és az árutőzsdei aktivitás, az árspekuláció. Itt az idő, hogy a pénzpiacok után az árupiacok is szigorú szabályozás alá kerüljenek.'

'Oroszország korábbi exportőri vagy jelenlegi importőri pozíciója alapvetően befolyásolja az európai gabona- és olajnövény piac alakulását. Az időjárásból fakadó hozamkiesés 'kínálati sokkot' idéz elő, amelyet a határidős piacok spekulációja tovább mélyít. Így létrejön az 'élelmiszerár-sokk'.

Tabajdi Csaba szerint Európának sokkal hatékonyabban kell fellépnie az árspekuláció ellen, uniós és globális szinten egyaránt. Az élelmiszerár-sokk legfőbb kiváltója a kínálat óriási ingadozása. A gabonaféléknek mindössze 10-20 százaléka cserél gazdát a globális piacon, a termelés visszaesése mégis nemzetközi pánikhangulatot képes előidézni.

'Sem a termelőkkel, sem a fogyasztókkal szemben nem méltányos, hogy az exportárak határozzák meg a belső árakat is, hiszen a termelés legalább 80 százalékát ott használják fel, ahol azt megtermelték' - fogalmazott Tabajdi Csaba.

OrientPress Hírügynökség