Az államtitkár aláhúzta: az uniós forrásokra pályázók esélyeit nagymértékben rontotta a nehézkes, átláthatatlan, párhuzamosságokkal teli intézményrendszer. A közreműködő szervezetek bürokratikus, kusza hálózatának egyszerűsítése, a szolgáltató szemlélet meghonosítása már megkezdődött. E folyamat végére a fejlesztésre szánt pénzek kevesebb közvetítő útján, gyorsabban, ügyfélbarát módon jutnak el a vállalkozókhoz. A pályázók érdekeit szolgálja az ellenőrző funkciók megerősítése is.

Az Új Széchenyi Terv nemzeti programjai részeként a Tisza-tó környékén az ökoturizmusban és az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségeket kiaknázó fejlesztések várhatók. Az idegenforgalmi kínálat bővítése mellett a beruházások a térségben élők életminőségét is érdemben javíthatják – emelte ki Molnár Ágnes.

Az Új Széchenyi Tervben folytatódik a 2001-ben megkezdett Vásárhelyi Terv, az árvízvédelmi fejlesztések eredményeként a jövőben a Tisza menti települések lakóinak nem kell tartaniuk az áradó folyó okozta károktól.

A januárban indult országjárás stratégiai együttműködő partnerei a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége. A találkozók az állami szereplők és a gazdasági élet képviselői közötti kötetlen párbeszédre, az együttműködés megalapozására kínálnak alkalmat.

OrientPress Hírügynökség