Kedvező, hogy a belső fogyasztás erejét pontosabban mutató maginfláció is csökkent, mutatva, hogy továbbra sem beszélhetünk érdemi, keresleti oldali nyomásról a nemzetgazdaságban. További jó hír, hogy 2010 második felének gyengébb forintárfolyama nem mutatkozott meg lényegesen az importált termékek áraiban. Egyelőre nehezen számszerűsíthető, de felfelé mutató kockázati tényezőknek tekinthetők, a hamarosan nyilvánosságra kerülő kormányzati reformintézkedések megszellőztetett elemei. Ugyanis a tömegközlekedési és egészségügyi támogatási rendszer kedvezményeinek csökkentése vagy a ’hamburger-adó’ bevezetése akár egy újabb lökést adhatnak majd az árindexnek.

Mindezek erdőjeként, rövid távon az alapkamat szinten tartását várja Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország, stratégiai elemzési igazgatója. A kamatcsökkentés esélyét elhanyagolható mértékűnek tarja, azonban egyáltalán nem lehet kizárni, hogy közép távon ne folytatódna a kamatemelési ciklus. Ezt elsősorban szinte már az egész világon egyre erősebben érzékelhető élelmiszer- és üzemanyag-áremelkedés válthatja ki. Ezek a sokkhatások ugyanis a pénzromlás ütemének felgyorsulásán keresztül és a szakszervezetek érdekérvényesítése révén, végül emelkedő bérekben testesülhetnek meg. Ezen láncreakció beindulását és az inflációs várakozások ilyen fajta beépülését megelőzendő az EKB kamatciklus fordulópontja a jelenlegi várakozásoknál is gyorsabb elérkezhet. Az eurozóna emelkedő hozamkörnyezetével szemben pedig nehezen elképzelhető, hogy a hazai alapkamat szinten maradjon, hacsak a magyar országkockázat nem csökken drámai mértékben. Így, rövid távon 6,0 százalékos kamatszinttel kalkulálnak, míg középtávon akár további monetáris szigorításra is sor kerülhet.

OrientPress Hírügynökség