A kilakoltatási moratórium tavaly nyár végén lépett hatályba és ez év április tizenötödikéig áll fenn. A törvény kifejezetten a hitelhátralékosok megsegítésére született, de közben „a kormány tudta nélkül” a bérhátralékosok helyzetét is megoldotta erre a néhány hónapra. „Az egy véletlen, hogy az önkormányzati lakások lakóit is védte a törvény, nem szándékos volt e rendelet, pedig ők sokkal inkább rászorulnak, mint a hitelesek” – mondta Jovánovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet (TASZ) romaprogramjának vezetője.

A TASZ igyekezett a kormányoldal figyelmét felhívni az égető problémára és az összes országgyűlési képviselő mellett az illetékes államtitkárnak is eljuttatták levelüket. Eddig nem érkezett válasz. A szervezet szerint átfogó intézkedéscsomagra, egységes jogszabályra lenne szükség, de addig is meg kellene hosszabbítani a moratóriumot. „Létezik több adósságrendezési szolgálat, amelyek a negyvenezer főt meghaladó településeken kötelezően működnek” - folytatta Jovánovics. Mivel azonban a mély szegénységben élők leginkább ennél kisebb lélekszámú településeken élnek, nincs lehetőségük ezt igénybe venni. Ezenkívül sajnos az önkormányzatokat sem kötelezi semmi arra, hogy a lakhatási szerződést meghosszabbítsák, valamint nincs jogszabályban limitálva a lakbérek összege sem, amit az önkormányzatok sokszor megemelnek.
„Volt olyan eset, amikor egy önkormányzat harmincezer forintos hátralék miatt felmondta a szerződést a bérlővel” - mesélte a TASZ szakembere. Az önkormányzat dönti el, hogy mekkora összeg és mennyi idő után bontja föl a megállapodást a lakókkal, akik ha nem hajlandóak elhagyni a lakásukat, bírósági végzésben is elrendelhető ingatlanuk kiürítése – zárta gondolatait Jovánovics Eszter.

Utánajártunk, hogy a kilencedik kerületben mi a helyzet, hiszen itt a probléma fokozottan fönnáll. Bácskai János, a kerület polgármestere elmondta: „Az önkormányzati lakásban élő, bérhátralékot felhalmozott családokkal egy évre szóló határozott idejű bérleti szerződést kötünk, ha a végrehajtási eljárás lezárulta előtt tartozásukat kiegyenlítik, vagy arra megállapodást kötnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy önerőből fizet, vagy a Hálózat Alapítvány segítségével (az Alapítvány 3 évente, maximum 500.000 forint támogatást ítélhet meg a rászorulóknak) egyenlíti ki hátralékát.”
Ezenfelül az önkormányzat által működtetett adósságkezelési szolgáltatást is igénybe lehet venni. Ebben az esetben a vissza nem térítendő támogatás a hátralékos összeg 75 százaléka, maximum 300.000 forint lehet. A fennmaradó 25 százalékot egy év alatt részletekben kell kifizetni. A Vagyonkezelési és Felújítási Iroda Lakásügyi csoportja a tartozás 50 százalékának kifizetése után a fennmaradó 50 százalékra egy éves részletfizetést köthet – fejtette ki a polgármester.
„A bérlők részére a lakásdíjak kifizetéséhez lakbértámogatást és lakásfenntartási támogatást tudunk biztosítani, ha szociálisan rászorultak és a folyósítás feltételeinek megfelelnek” - tette hozzá.

Az önkormányzati rendelet előírja, hogy három havi bérleti díj tartozás esetén a bérlőt fel kell szólítani hátraléka rendezésére. A felszólításban a bérlőket tájékoztatják az adósságkezelési lehetőségekről, illetve a részletfizetés módjáról. Általános tapasztalat, hogy a bérleti szerződés felmondása után a lakás használói nem fizetik a bérleti díjat, ezért hátralékuk folyamatosan nő. „A 116 darab végrehajtás alatti lakásban élők tartozása lakásonként 100.000 – 2.500.000 forint közötti összeg, mely összesen 44.990.785 forint”- folytatta a kilencedik kerület polgármestere. A 116 kilakoltatással veszélyeztetett család között vannak, akik életvitelszerűen nem lakják a lakást, az üresen áll, vagy jogszerűtlenül idegen személyek tartózkodnak benne – mesélte Bácskai.

Rákérdeztünk arra is, vajon emelt-e az önkormányzat a bérleti díjakon az elmúlt években? „Kerületünk 2010. évben nem emelte a szociális bérlakások bérleti díját. 2009-ben az ÁFA változás miatt 4,16 százalékos emelés volt”. Az önkormányzati lakásban élők azonban kedvezőbb helyzetben vannak a hitel károsultakhoz képest, hiszen az ő havi bérleti díjuk lényegesen alacsonyabb, mint a hitel törlesztőrészlete.

Király Júlia, az MNB alelnöke elmondta: tavaly novemberben közel 90 ezer ingatlan mögött volt lejárt pénzintézeti követelés, emellett nagyjából 40 ezerre tehető az 'élet-halál között' ingadozó átütemezett jelzáloghiteles. Így tehát több, mint 100 ezer feletti lakóingatlanról van szó, miközben 2009-ben összesen mintegy 70 ezer adásvétel volt az ingatlanpiacon.
A moratórium feloldása a kormány számára most már súlyos szociális kockázat. A megoldás csak egy közösen végiggondolt, megfelelően szabályozott piactisztítási folyamat lehet. A bankoknak visszafogott ütemben, fokozatosan kellene eladniuk a rossz hitelek mögött fedezetként álló ingatlanokat, elkerülve a tömeges kilakoltatást és a piaci áresést – zárta gondolatait Király Júlia.

Németh Andrea

OrientPress Hírügynökség