Vidám és egyszerű módszer, hogy a kisiskolások játékosan ismerkedjenek a szorzás rejtelmeivel, hogy a szorzótábla bevésése szórakozás legyen és ne kényszerű kötelesség.

Általános iskolai emlékeink között kiemelt helyet foglal el a szorzótábla magolásának, biflázásának emléke. Így van ezzel Ön is? Sokunk számára itt kezdődik a matematika, és sokunk számára itt is végződik.

2x2=4 (vagy 5?)

3x3=9

… emlékszik? A később tanult matematikai ismeretek többsége ezen - a kisiskolás korban bevésett - tudásanyagon alapul.

7x6?

8x7?

Az igazi, iskolában tanult szorzás valahogy így néz ki:

Szorzandó x Szorzó = Szorzat
A szorzás

Tudta Ön, hogy van olyan szorzási módszer, ami nem igényli a szorzótábla ismeretét?

Kezdje az alapoknál!

1x1=?

Tudom, tudja!

1x1=1

Kerítsen egy darab papírt, vegyen a kezébe egy tollat, és rajzoljon 1 db jobbra dőlő egyenes vonalat. Ez a szorzandó. Most rajzoljon 1 db balra dőlő egyenes vonalat úgy, hogy keresztezze az előző vonalat. Ez a szorzó. Számolja meg, hogy a két vonal hány helyen metszi egymást!

1 - ez a szorzat.

1x1=1

Egyszerűnek tűnik, egyszerű is, de vajon működik-e nagyobb számokkal?

3x2=?

Ne sértődjön meg! Tudom, tudja! Csak a játék kedvéért …

3x2=6

Rajzoljon 3 db jobbra dőlő egyenes vonalat (szorzandó), és 2 db balra dőlőt (szorzó) úgy, hogy az azonos irányba dőlő vonalak (többé-kevésbé) párhuzamosak legyenek, és az ellentétes irányba dőlő vonalak keresztezzék egymást! Számolja meg, hogy a vonalak hány helyen metszik egymást!

6 – ez a szorzat.

3x2=6

Jöjjenek a nehezebb feladatok!

7x6=?

7x6=42

Most Önjön! Ezúttal egyedül!

8x7=?