Bisinger József üvegesmester végrendeletében a városra hagyta vagyonát, abból kezdték finanszírozni a neobarokk stílusú Városháza építési munkálatait. A város egyik emblematikus építménye 1896-98 között épült, de csak 1900 márciusában avatták fel, mint írják, Hübner Jenő építész a milleniumra időzítette az átadást és az épület monumentalitása is az év jelentőségét volt hivatott hangsúlyozni.

A közgyűlés 1896. áprilisában hagyta jóvá a városháza terveit, és a május 14-én tartott milleniumi ünnepség keretében Zechmeister Károly, az akkori polgármester végezte el az első kapavágást. Az alapozás októberben indult, és november végére már el is készültek vele, ami annak is köszönhető, hogy a város legjobb iparosai dolgoztak az építkezésen, ráadásul a segédmunkára szinte korlátlan munkaerő állt rendelkezésre. A bokrétaünnepség 1897. május 23-án volt, 1898. áprilisában pedig felkerült az elbontott az egykori Fehérvári kapura épített tűztorony harangja a városháza tornyába. Júniusban már a külső vakolást végezték, és a nyár utolsó hónapjában megkezdődhetett a hivatalok beköltöztetése az új épületbe. A polgármesteri fogadószoba a két műmárvány oszloppal október elején készült el, az óra, melyet Opitz Lajos készített, novemberben került fel a toronyba, a közgyűlési termet pedig 1899 elején fejezték be.

A város jelképének mondható monumentális épület homlokzatán a Mária Terézia által Győrnek adományozott címer látható, rajta Győr védőszentjével, vértanú Szent Istvánnal, a stilizált három folyóval és a győri várral.

Kép: gyor.hu