A tavalyi év magyarországi fája versenyen győztes pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - közölte a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden.

A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a legtöbb, 45.132 szavazatot pécsi fa kapta.

Az online szavazáson győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket.

Karmenu Vella környezetpolitikáért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben megrendezett díjátadó ünnepségen hangsúlyozta, az idei nyertes, a pécsi havihegyi mandulafa az örök megújulás magyar szimbóluma.

Magyarország immáron negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája kitüntető címet.

"A fák arra emlékeztetnek mindannyiunkat, hogy milyen fontos része életünknek a természet" - mondta.

A pécsi mandula
A mandulavirágzás egészen elbűvölő tavasz-hangulatot varázsol a még alvó márciusi tájba a pécsi Mecsek-oldalon. A Havi-hegyen még magasztosabb ez a tavasz-ébredés, hiszen ott áll a kis kápolna is, amivel együtt igazán megható a látvány. Janus Pannonius pécsi püspök, az első magyar költők egyikének emlékezetes verse óta a műveltség sajátos szimbóluma is a mandulavirágzás a városban. A pécsi püspök 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, mely az örök megújulás jelképe lett.

Már a rómaiak is ültethettek mandulafákat Sopianae-ban, de Pécs a török hódoltság alatt vált először híressé mandulatermesztéséről. Az 1880-as években, a filoxéra járvány során kipusztult szőlők helyére is telepítettek sok helyen mandulásokat a város környékén, leginkább ekkorra tehető a Havi-hegy legöregebb fáinak ültetése is. Ezeket a matuzsálemeket régóta nagy tisztelet és szeretet övezi, ezt mutatja, hogy egyes régi magasztaló írások még öregebbnek ¬– a templommal egyidősnek, vagy a török kort is látott korú fáknak – tartják őket. Az valószínű, hogy ezek a legöregebb pécsi, talán a legöregebb dunántúli mandulafák, és talán közöttük található a legnagyobb is a városban. Egy csavarodott törzsű ős-öreg fogadja a hegy csúcsán álló, Pécsi Havas Boldogasszony-templomhoz érkezőket. A templomot az 1690-91 évi pestisjárvány túlélői építették, hátukon hordva fel az építőanyagot a város fölé magasodó fehér sziklákra, a Kokas-dombra. A legenda szerint azért ide, mert egy álom szerint ott kellett állnia a hálából épülő templomnak, ahol hó esett azon az augusztusi éjjelen, amikor elhatározták építését. Meg is találták a hófoltot az, azóta már Havi-hegynek nevezett dombon.

A Havi-hegy mandulafáit közel 100 éve, 1916-ban említik először a napilapok, azt írták, ”a mandulafa-sorban kezdődik az élet…” később 1926-ban is megerősítik, hogy a hegyre mandulafák alatt vezet az út: „A Havi-hegyre vezető utat valamikor szép mandulafák árnyékolták, dacoltak az északi széllel, valahogyan olyan meleggé, olyan kedvessé tették a templom megközelítését. Tavasszal virágban pompázott az oldal, nyáron enyhe árnyékot nyújtottak az arra járóknak, ősszel meghozták a rájuk szánt fáradozás gyümölcsét.” 1990-ben, elismerően írnak a fákról: … néhány példány több száz éves és megélte a török időt. Az erős főnszelek sokat csavargattak a törzseken, hisz némelyik fatörzs kígyóként többszörösen csavarodik.„

A csavarodott törzsű fát a Janus Pannoniusról elnevezett pécsi Múzeum Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe, és a pécsiek nevében szeretné az Év Fájává avatni. A klubtagok a túrák és nyári táborok során sokat járnak fel a Tettyére, egyik kedvenc helyszínük Pécs körül. A csodálatos panoráma és a különleges atmoszféra, melyet a táj varázsának és a történelmi korok lenyomatának itt különösen szembetűnő összefonódása teremt meg, a gyerekeket is rabul ejti. Természetbúvár táboraink során rendszeresen méricskélünk, fotózunk, rajzolunk fákat. Így esett a választás e dunántúli mandulafára, mely a csapat számára Pécs és a Mecsek értékei iránti tisztelgést és odaadást egyaránt szimbolizálja. Nem hatalmas matuzsálem, hanem méreteiben is emberléptékű fa: zömök és kérges „tenyerű”. Gyümölcsével tápláló, meleget sugárzó, a hegytetei szelekkel dacoló, árnyékot adó.

Tizenöt európai ország 311 érvényes jelölésből kiválasztott 15 fája versengett egymással a 2019-es Európai Év Fája címért. Ez azt mutatja, hogy az európaiak nagyon gondot fordítanak természeti örökségük sokféleségének megőrzéséra és védelmére. Minden versenyben részt vevő fa az emberek és a növényvilág kapcsolatának jelképei, és egyúttal a természeti örökség, illetve a helyi közösségek összefogását mutatják - írta a cseh alapítvány közleményében.

Az idei verseny második helyezettje az oroszországi abramcevói tölgy lett 39 538 szavazattal, a harmadik pedig a portugáliai Monte Barbeiro évszázados magyal tölgye 32 630 szavazattal.

Bővebben a versenyről és az eredményekről ITT olvashatsz.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Kép: ecolounge.hu