Hírek
2012. Május 18. 07:07, péntek |
Belföld
Forrás: STOP / MTI
20-30 milliárdból újra be lehetne indítani a Malévet?
A privatizációs szervezet korábbi vezetőit és a Malév egykori vezérigazgatóját hallgatta meg a légitársaság és a Budapest Airport Zrt. privatizációját vizsgáló eseti parlamenti bizottság szerdán.
Az ÁPV Zrt. egykori vezetői kényszerhelyzettel indokolták az eladósodott, vagyon nélküli Malév privatizációját, amelynek célja, mint mondták, nem a bevétel realizálása, hanem a légitársaság életben tartása volt.
Gönci János, a Malév 2005-2007 közötti vezérigazgatója a Malév átalakításáról, karcsúsításáról számolt be. Úgy vélte, 20-30 milliárdból újra be lehetne indítani a Malévet, amely ma sokkal könnyebben lehetne nullszaldós, vagy csak enyhén veszteséges, mint korábban, s utóbbit is bőven ellensúlyozná a működésével az országnak más területeken behozott, akár több mint 100 milliárdos pluszbevétel.
A bizottság tagjai egyebek mellett a privatizáció indokairól, a veszteségek kialakulásáról, a 2007-es privatizációs szerződésről és a Malév versenyképességének javítására tett lépésekről faggatták a meghívottakat.
Vásárhelyi István, aki 2007 júliusáig töltötte be az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) igazgatósági elnöki posztját, kifejtette: a Malév privatizációját kormányhatározat írta elő. A társaságnak 2007-re jelentős adóssága volt, vagyona alig, így kifejezetten üzleti típusú megfontolásokon alapuló értékesítésre nem lehetett gondolni. Az állam több pénzt nem tudott a cégnek juttatni, így a privatizáció jelentette az egyetlen esélyt a további működéshez és az adósságok visszafizetéséhez.
A privatizációs tenderre olyan partnerek jelentkeztek, akik európai hubot, (gyűjtő-elosztóbázist) akartak szerezni, így kínai és orosz érdeklődés volt. A nyertes orosz pályázat komoly tőkeinjekciót ígért a Malévnek, és a magyar fél erős garanciának tekintette az orosz állami bankgaranciát. Ennek első részletét le is hívták - tette hozzá. Úgy vélte, a privatizációt követő pénzügyi visszaélések ma már konkrét információk, akkor ezek a kockázatok nem látszottak, az állami banki garancia biztonságosnak tűnt.
Varga István, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke azt firtatta, hogy a kormányhatározatban szereplő egyfordulós tenderből hogyan lett többfordulós pályázat, erre ki adott utasítást, engedélyt. Vásárhelyi István kifejtette, hogy ehhez külön engedély nem kellett, az ÁPV eljárási rendje szerint az egyfordulós pályázatot követhette több forduló, ha az elsőben nem tudtak dönteni a nyertesről.
Somkuti István, az ÁPV Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese is azt erősítette meg, hogy az orosz vevő attraktív üzleti terve reálisnak tűnt. Abramovicsnak három orosz légitársasága is volt, ami jelentős utasszám-növekedést alapozhatott volna meg - mondta.
Volner János és Bertha Szilvia jobbikos képviselők a privatizáció indokai, előkészítettsége iránt érdeklődtek. Volner János arra is kíváncsi volt: mit tett az ÁPV Zrt. a Malév versenyhelyzetének javításáért, illetve, hogy mi indokolta az állami kötelezettségvállalás meghosszabbítását. Vásárhelyi István elismerte, hogy a hatékonyabb működéshez jelentősen karcsúsítani kellett volna a vállalatot, de rámutatott: akut válságban lévő társaság volt a Malév, így a kerozinra sem jutott elég pénz, nemhogy egy jelentősebb létszámleépítésre.
Somkuti István nem értett egyet Bertha Szilvia azon véleményével, hogy a Malév privatizációja indokolatlan volt, mivel úgy vélte, hogy a társaság értékesítése kényszerhelyzetben történt. A privatizációs záradékot illető kérdésre pedig azt mondta: nagyon csodálkozna, ha a Budapest Airport privatizációs szerződésében lenne a Malévra vonatkozó garancia. "Nagyon meglepő lenne, ha lenne ilyen záradék, én nem tudok ilyenről" - mondta.
A Malév által vállalt viszontgaranciáról kifejtette, az nem része a privatizációnak, az a Malév értékesítése után történt. A viszontgaranciáról nem volt tudomásuk, csak akkor, amikor a pénzügyminisztérium a visszaállamosításról megkezdte a tárgyalásokat. Amikor ez kiderült, a pénzügyi tárca megtette a feljelentést az ügyben - fűzte hozzá.
A bizottság a jövő héten tartja következő ülését, ahol a tervek szerint meghallgatják Költő Magdolnát és Kiss Kálmánt, a Malévot megvásárló projektcég, az Airbridge többségi magyar tulajdonosait.
MTI / STOP
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 13. 07:54, szerda | Belföld
Októberben 3,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest
2024. November 13. 07:53, szerda | Belföld
Szijjártó Péter: a békepárti, patrióta erők választási győzelmei reményt adnak a béke visszatérésére
Az utóbbi időszak fontos választásain mindenhol a békepárti, patrióta erők győzedelmeskedtek, és ez minden eddiginél jobb reményt ad arra, hogy a béke végre visszatérjen Európába
2024. November 13. 07:50, szerda | Belföld
Orbán Viktor: a józan ész vezérelte klímapolitikára van szükség
A józan ész és nem ideológiák vagy pánik által vezérelt klímapolitikát szorgalmazott Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bakuban, az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29).
2024. November 12. 08:23, kedd | Belföld
Varga Mihály: az új gazdaságpolitika költségvetése a 2025-ös
A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet - mondta a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat ünnepélyes átadásán Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn a Parlamentben.