A Központi Nyomozó Főügyészség MTI-hez hétfőn elküldött közleménye szerint B. L. nyugállományú rendőr altábornaggyal és G. P. nyugállományú rendőr vezérőrnaggyal szemben elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emeltek vádat a tévészékház ostrománál 2006. szeptember 18-án este és a fővárosban 2006. október 23-án történtek ügyében.
A vád szerint a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) több tisztje, annak ellenére, hogy látta, amint alárendeltjei közül egy vagy több rendőr az intézkedés alá vont személyt bántalmazta, ezt nem akadályozta meg, és a bűncselekmény gyanújára okot adó cselekményt sem jelentette.
Az ügyészségi közlemény felidézi, hogy az Országgyűlés 2002 és 2010 között, és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottsága elnökének, illetve több magánszemélynek a feljelentése alapján folyt a vizsgálat, amelynek eredményeként tizennégy, a rendőrség hivatásos állományába korábban, illetve jelenleg is tartozó személlyel szemben február 8-án nyújtottak be vádiratot a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához.
Bene Lászlónak felrója az ügyészség, hogy az általa létrehozott vizsgálóbizottságok jelentései ellenére elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, holott az időben végzett vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. Továbbá a közvélemény rendőrök azonosíthatatlanságára vonatkozó kifogásai ellenére eltűrte, hogy a Rebisz ünnepnapon szolgálatot teljesítő állománya a korábbi határozott utasításával szemben nem viselte szolgálati azonosító jelvényét. Ugyancsak az azonosítók hiányával kapcsolatos fellépés elmaradása miatt vádolták meg Dobozi Józsefet, a Rebisz volt parancsnokát elöljárói intézkedés elmulasztásával.
"D. J. - korábbi rendfokozata szerint - rendőr dandártábornok a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el" - fogalmaz az ügyészségi közlemény, amely szerint a tábornok eltűrte, hogy a bevetésben részt vevők ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt.
A Rebisznél azokban az ügyekben, amelyekben volt gyanúsítás, de a nyomozás utóbb megszűnt, fegyelmi eljárás elrendelésére parancsnoki döntés folytán intézkedések nem történtek. Dobozi József nem indított vizsgálatot a 2006. október 23-án használt kényszerítőeszközök alkalmazási körülményei, az egyes helyszíneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság kérdésében.
Gergényi Péternek azt rótta fel a vádhatóság, hogy tudott a tévészékháznál kialakult zűrzavarról, és mulasztásának következményeként több rendőr megsérült.
Az eljárás adatai szerint a Szabadság téri székháznál 2006. szeptember 18-án késő este megjelent demonstrálók közül néhány száz fős tömeg megtámadta az épületet és a védelmére rendelt baranyai rendőr századot, amely hiányos védőfelszereléssel érkezett. Ezt a századparancsnok többször jelentette M. Z. rendőr alezredesnek, a Rebisz műveletirányítójának, aki azonban pótlásról annak ellenére sem intézkedett, hogy arra minden feltétel adott volt. Emiatt M. Z.-vel szemben elöljárói gondoskodás bűntette miatt emeltek vádat.
Az egyre szélesedő támadás miatt Gergényi Péter kijelölte M. G. rendőr alezredest, a BRFK osztályvezetőjét a székház és környéke helyszínparancsnokának. M. G. azonban ebből adódó feladatköreit nem végezte el, ugyanakkor az őt akadályozó körülményeket sem jelentette elöljárójának. A parancs ellenére sem irányította a székházban lévő rendőri erőket, emiatt az alegységparancsnokok egymástól függetlenül adtak alárendeltjeiknek parancsokat.
Gergényi Péter "a vezetési pontra beérkezett adatokból, információkból tudta, hogy a televízió székházánál szolgáló rendőri egységek irányítatlansága folytán teljes zűrzavar alakult ki. Tisztában volt azzal, hogy az általa kijelölt, a védekezésre odairányított rendőri kötelékek koordinálását a helyszínparancsnokot terhelő kötelezettségeit Dr. M. G. rendőr alezredes nem teljesítette. Az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására, illetve helyette más, a rendőri erőket összefogni képes helyszínparancsnok kijelölésére nem intézkedett. G. P. rendőr vezérőrnagy mulasztása következményeként, mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak, több rendőr megsérült" - olvasható az ügyészségi közleményben, amely szerint M. G.-vel szemben parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette a vád.
A jelen ügyben eljáró ügyészség a feljelentések alapján a rendőri parancsnokokat terhelő esetleges büntetőjogi felelősség tisztázására megvizsgálta a korábban a Budapesti Nyomozó Ügyészségen a 2006. szeptember 19. és 21-e között, valamint a 2006. október 23-án elkövetett rendőri bántalmazás miatt indult ügyeket.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség a szeptemberi cselekményekkel kapcsolatban 61, míg az októberi cselekményeket illetően 129 bűnügyi iratot küldött meg. Az iratok felülvizsgálatának eredményeként tíz büntetőügyet érintően emeltek vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt. Így a 2006. szeptember 19. és 21. közötti eseményekkel összefüggésben még tucatnyi személlyel szemben emelt vádat az ügyészség.