Jövő ősszel lesz a következő népszámlálás hazánkban. A korábbi népszámlálásokhoz képest változás, hogy a korábbi kettő helyett csak egy hónap alatt gyűjtik össze az adatokat, illetve a megkérdezendő adatok között nem szerepelnek vagyoni jellegű kérdések.

Az emberekkel kapcsolatban a kérdezőbiztosok a következő adatokat kérdezik majd meg: nem, születési időpont, lakóhely, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek adatai, iskolába járás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, munkahely és munkáltató, tanulással és munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás, egészségi állapot, fogyatékosság, állampolgárság, vallás, nemzetiség, anyanyelv, nyelvismeret és a lakáshasználat jogcíme. Emellett a lakások és intézetek adatait is összegyűjtik. Az adatokat egyébként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjti, összesíti és teszi közzé.

Módosították a kormánytisztviselőkről szóló törvényt

Az Országgyűlés hétfői ülésén módosította a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A döntés értelmében a külképviseletek vezetői kinevezésénél a kormányfő felmentést adhat az eddigi 70 éves korhatár alól.

Megalakulhat a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló bizottság

Az Országgyűlés 364 igen és 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról szóló határozatot.

A testület a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett katasztrófáért viselt felelősség feltárásával és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozásához szükséges feladatok meghatározásával foglalkozik. A határozat szerint célja, hogy feltárja, milyen mulasztások vezettek a Kolontár melletti vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához, a tározó építése és fenntartása során milyen esetleges visszaéléseket követtek el. Milyen felelősség terheli ez ügyben az előző ciklus kormányzatához, konkrétan Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökhöz köthető érintett vállalatokat, vállalkozókat, illetve történtek-e a korábbi kormányzathoz vagy a korábbi kormányzat által irányított egyes közigazgatási szervezetek által elkövetett olyan hatósági vagy egyéb adminisztratív visszaélések, amelyek e katasztrófa bekövetkezését lehetővé tették.

Vizsgálják még azt is, hogy hol találhatók még az országban környezetre veszélyes technológiát alkalmazó – működő, vagy bezárt – ipari létesítmények, és ezek milyen állapotban vannak.

A vizsgálóbizottságba minden országgyűlési képviselőcsoport kettő tagot delegálhat. A bizottság elnökét és alelnökét a bizottság tagjai szótöbbséggel választják meg. A vizsgálóbizottság feladatait 2011. november 1-ig látja el, jelentését is eddig készíti el.

Segített a tudomány

Távérzékelési eljárást fejlesztett ki a Károly Róbert Főiskola a katasztrófák előrejelzésének és a károk pontos felmérésének elősegítésére. Erről, illetve a vörösiszap-katasztrófa kapcsán eddig elvégzett munkáról és a még megoldásra váró feladatokról tárgyalt kibővített ülésén a katasztrófavédelem szakembereivel a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa (KKB TT) hétfőn.

Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, és a katasztrófa helyszínén vizsgálatokat végző kutatók eredményeiből több figyelemreméltó tanulság is levonható. Hozzátette: a tíz éve működő KKB TT eddig még soha nem került éles helyzetbe. (pr)

FH