Így további csökkenés figyelhető meg a 2016-os 1235 vagy a 2015-ös, kereken 1300 jogszabályt eredményező évhez képest.

Mindez összesen 40.004 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint fele a 2016-os 86.578 oldalnak. Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2017-es év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal 2016-on kívül csak 2011-ben (42.242) és 2013-ban (90.345) jelent meg.

Már 2016 év végén várható volt, hogy az új polgári perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény jelentős jogszabályváltozásokat fog hozni 2018. január 1-jei hatálybalépésével a jogrendszerben. A 2017-es év során ezekhez a törvényekhez csatlakozott a szintén 2018. január 1-jén hatályba lépő közigazgatási perrendtartás, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény. Az új kódexek megalkotása előrevetítette a rendeleti szintű környezet felülvizsgálatát és az új jogszabályi környezethez igazítását. Részben ennek is köszönhető, hogy 2018. első napján 2007 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül január elsején (ezek közül a módosítások összesen 1529 darabot tesznek ki). Ez a szám elmarad az előző évestől, 2017. január 1-jén ugyanis összesen 2390 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül.

Meglepően intenzív volt azonban az év utolsó pár napja. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó három munkanapján (december 27-29) összesen 10 Magyar Közlöny jelent meg (összesen 233 Magyar Közlöny volt 2017-ben), több mint 4200 oldal terjedelemben, vagyis az éves Közlönyoldalak 10,5%-a erre a pár napra korlátozódott. Hasonlóan intenzív volt az elrendelt jogszabályváltozások száma is. A három nap alatt összesen 966 jogszabály módosítását és 218 jogszabály hatályon kívül helyezését rendelte el a jogalkotó.

Az utóbbi évekhez képest nem találunk kiugró eredményt a jogszabályok számában. 208 törvény és 532 kormányrendelet született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is a Földművelésügyi tárca lett, a maga 70 rendeletével, bár ez a szám jelentősen elmarad a 2016-os 89 rendelettől. Őt követi a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 59 rendelettel, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium következik 52 rendelettel. Jelentősen csökkent a Honvédelmi Minisztérium által kiadott rendeletek száma, így míg 2016-ban 28 rendeletet adtak ki, az elmúlt év során mindösszesen 17 rendeletet, ezzel 2017-ben ez a minisztérium lett a legkevésbé aktív tárca, átvéve ezt az elmúlt évben 18 rendeletet kaidó Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, ami jelentősen meghaladta a 2016-ban kiadott 7 rendeletet. Új szereplőként jelent meg a jogalkotási palettán és kapott rendeletalkotási jogot a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki az elmúlt évben ki is adta első rendeletét.

Növekedett az Alkotmánybíróság aktivitása, a 2016-os 25 határozatával szemben tavaly a 2015-ös évhez hasonlóan 36 határozatot hozott. Emelkedett a Köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, de a megjelent 503 határozat még így is elmarad a 2015-ös rekordtól (548). Sosem volt ilyen alacsony az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. A 2016-os 36-ról az elmúlt és során 34-re mérséklődött határozatainak száma. 2010 óta ez a legkisebb szám. Rekordot döntött viszont a Kormány a határozatok kiadása terén, a maga 1148 határozatával, jelentősen meghaladva ezzel a 2013-as 1057 határozatot.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (8-ról 13-ra), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (19-ről 18-ra) és a Nemzeti Banknál (56-ról 39-re).

Forrás: jogaszvilag.hu

Kép: onlinepersonalswatch.com