Városlista
2024. július 16, kedd - Valter

Hírek

2018. Szeptember 21. 14:02, péntek | Belföld

227 éve született a "Legnagyobb magyar" - Megemlékezés

227 éve született a

1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István, a reformkori politikai küzdelmek egyik vezéralakja, aki a gazdaság és a közlekedés mellett Magyarország köz- és sportéletének szervezésében is halhatatlan érdemeket szerzett.

A politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési miniszterét, grófot Kossuth Lajos egykoron a „legnagyobb” magyarnak” nevezte, mi pedig máig is így tartjuk őt számon, hisz talán nincs még egy ember, aki ekkora féltéssel viseltetett volna a nemzet iránt.

A „legnagyobb magyar” Bécsben, a Széchenyi-család palotájában látta meg a napvilágot, édesapja Széchényi Ferenc gróf, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója, édesanyja pedig a szintén előkelő családból származó Festetics Julianna grófnő volt. Széchenyi gyermekkorát a császárvárosban, illetve Nagycenken töltötte, miközben igazi arisztokratához méltó nevelést kapott.

17 esztendős volt, amikor apja akaratára katona lett, más forrás szerint 18 évesen, katonai pályája megkezdésekor hagyta abba a rendszeres tanulást. I. Ferenc 1808-ban országgyűlést hívott össze Pozsonyban, mely – az 1809-re tervezett Napóleon elleni háborúhoz – 25 000 újonc megajánlása mellett nemesi felkelést is hirdetett. A családfő ekkor úgy döntött, hogy mindhárom fiát a harcmezőre küldi, így az ifjú gróf részt vett az 1809. évi győri ütközetben, és a vereség dacára számos jeles haditett fűződött nevéhez.

A Lánchíd építésére vonatkozó szerződést 1839-ben kötötte meg az országos bizottság, aminek Széchenyi volt a legtevékenyebb tagja.

Forrás: Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1864)

„Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni – ahhoz való tulajdon és talentum nélkül.”
(gróf Széchenyi István)

Halála:

Félelemből egy végzetes pillanatban 1860. április 7–8. éjszakáján, vitatott körülmények között, önmaga ellen fordította fegyverét a Döblingbe vezetető úton. Bal tenyerét vízszintesen a szemöldökéhez szorítva fölülről megtámasztva a pisztolycsövet, a fegyvert a jobb kezével sütötte el.

A Lánchíd építésére vonatkozó szerződést az országos bizottság, aminek Széchenyi volt a legtevékenyebb tagja, 1839-ben kötötte meg.

Számos intézmény, köztéri alkotás őrzi Széchenyi István nevét.

Összeállította: Csobay Dániel

Forrás: rubicon.hu

Ezek érdekelhetnek még

2024. Július 16. 08:15, kedd | Belföld

Ötven tartalékos kezdi meg az alapkiképzést Szentendrén

Mintegy ötven fiatal kezdi meg hétfőn az egységes alapkiképzést a szentendrei Görgey Artúr laktanyában - mondta el a közmédiának Huszár Ferenc ezredes hétfőn a helyszínen.

2024. Július 16. 08:14, kedd | Belföld

Tizenhat vármegyében és 6 budapesti kerületben irtják a szúnyogokat a héten

Tizenhat vármegye négyszáznegyvennégy településén és Budapest hat kerületében lesz a héten szúnyoggyérítés - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

2024. Július 16. 08:09, kedd | Belföld

Idén is számos útszakasz újul meg a Magyar Falu Program keretében

Tízmilliárd forintból folytatódik országszerte a mellékutak állapotának javítása - közölte a Miniszterelnökség hétfőn az MTI-vel.