230 évvel ezelőtt, 1788. február 5-én a Győrhöz közeli Téten látta meg a napvilágot, a család nyolcadik és egyben utolsó gyermekként, születésével anyja halálát okozva.
Rövid élete sokoldalúságát igazolja. Író, költő, szerkesztő, a romantika első nemzedékének irodalomszervezője, de festőként is ismerték.

Jómódú és művelt középnemesi családból származott, apja, Kisfaludy Mihály, győri szolgabíró volt. Legidősebb bátyja, Kisfaludy Sándor ("Himfy-dalok" írója) költőként szintén ismert.

A testvérek győri tartózkodásának emlékét a Kisfaludy utca 24. számú lakóházának emléktáblája is őrzi.

Kisfaludy Károly életének első fele sikertelenségek sorozata: iskolája, katonai karrierje, festőművészi pályája mind félbeszakadt. A győri bencéseknél tanult, de fegyelmezetlen magatartása miatt ki kellett maradnia az iskolából.
Részt vett a Napóleon-ellenes háborúkban, s főhadnagyként hagyta ott a császári hadsereget 1811-ben egy szerelmi történet miatt, s ezért apja ekkor kitagadta.

Később Bécsben festészetet tanult, de kimaradt a művészeti akadémiáról. Helyette színházi előadásokra járt, s megismerkedett a kor romantikus képzőművészeti irányzatával.

1817 tavaszán telepedett le Pesten. Sorra jelentek meg művei: versek, elbeszélések, tanulmányok, kritikák.
Történelmi tragédiái és társadalmi vígjátékai a vidéki és a fővárosi színházak kedvelt darabjai voltak.

1821 végén megalapította az Aurórát, egy gyorsan népszerűvé vált, irodalmi almanachot. az Aurórát, melyben Kazinczy Ferenc, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, a fiatal Bajza József és Toldy Ferenc írásai is megjelentek. Ebben adta ki egyik legismertebb népies versét "Szülőföldem szép határa" címmel, melyet Siklós Albert zenésített meg.

"Szülőföldem szép határa!
Meglátlak e valahára?
A' hol állok, a' hol megyek,
Mindenkor csak feléd nézek.

Ha madár jön, tőle kérdem,
Virulsz-e még szülőföldem!
Azt kérdezem a' felhőktől,
Azt a' suttogó szellőktől”.

(Szülőföldem szép határa! – részlet)

Sokat idézett hazafias költeménye a Mohács című vers, melyből Kodály Zoltán készített vegyes kari művet, de a győri zeneszerzőt, Halmos Lászlót is megihlette.

A magyar romantika 1820 körül, Kisfaludy Károly kirobbanó sikerével uralomra került a magyar irodalomban. Ettől kezdve tíz éven át ő a magyar irodalom főszereplője, a romantikusok szervezője, Vörösmarty nemzedékének ösztönzője, a kezdődő reformkor bizakodásainak kifejezője.
1826-tól Kisfaludy Károly az irodalmi élet vezéralakjává vált, a köré szerveződött fiatal írókat tanította, bírálta műveiket, vitatkozott velük, a kritika megbecsülésére és felhasználására biztatta őket.
Fáy András kezdeményezése nyomán új műfajt honosított meg, a novellát.

1830-ban Széchenyit kérte fel megindítandó újságjának szerkesztésére, mire az engedély megérkezett, az író már halálos ágyán feküdt.

Forrás: www.szineszkonyvtar.hu

Legnevesebb tanítványa Vörösmarty Mihály volt.
Kettőjük közös emléktábláját helyezték el a Budapesten a Váci utca 19 számú ház falán. Itt halt meg Kisfaludy Károly 1830. november 21-én, 42 éves korában tüdőbajban. Amikor meghal, úgy gyászolja az ország, a főváros, az irodalom, mint legnagyobb fiát.

Kisfaludy Károly sírja - Forrás: https://hu.wikipedia.org

Kisfaludy Károly halála után kiadott munkái jövedelméből szobrot állítottak a Múzeumkertben és az Akadémián. A fennmaradó összegből alapították meg a Kisfaludy Társaságot 1836-ban, amely 1841-től az irodalmi ízlés fejlesztésével és a hazai szépirodalom művelésével foglalkozott.

Győrben is őrzik emlékét. 1880-ban, Dr. Kovács Pál indítványára megemlékeznek Kisfaludy Károly halálának 50. évfordulójáról és javaslatot tesz egy Kisfaludy-szobor felállítására. A győri Sétatéren 1892-ben felállított szobrát Mátrai Lajos készítette el.

Forrás: www.regigyor.hu

A győri színház 1951-től 1992-ig viselte nevét, előcsarnokában mellszobrát ma is láthatjuk.

A mellszobrot Kisfaludy születésének 200. évfordulóján, egyben az újonnan épült színház fennállásának 10. jubileuma alkalmából , 1988-ban helyezték el a színház aulájában.

Forrás: ezisgyor.blogspot.hu

Főkép: Csobay Dániel