"Elérkezett az idő, hogy megfontoljuk a munkaidő csökkentését Lengyelországban" - mondta a lengyel Business Insider című lapnak Julian Auleytner professzor, aki a program első formáját 2011-ben találta ki. Véleménye szerint az embereknek - a magasabb jövedelem mellett - több szabadidőre lenne szükségük a pihenéshez. Az elképzelést bírálják a munkáltatók képviselői és a politikai pártok sem rajonganak érte.

Julian Auleytner egyetemi tanár elmondta, hogy az elmúlt 100 évben Lengyelországban két komoly munkaidő-reform történt. Az első a két világháború között volt, amikor a 46 órás munkahétről szóló törvényt vezették be. A második reform már Edward Gierek idejében történt, de ma is érvényben van még.

Auleytner professzor szerint itt az ideje, hogy újragondolkodják a reformot. Szerinte fokozatosan, minden évben egy órával kellene korlátozni a munkaidőt. Végül el lehet érni a heti 35 órás modellt.

Az Eurostat adatai szerint a lengyelek hetente átlagosan 42 órát dolgoznak. Ez az elemzett országok között a hetedik legmagasabb eredmény. Csak Izland, Görögország, Svájc, Ausztria, Nagy-Britannia és Ciprus haladta meg Lengyelországot. Más európai országokban, mint Norvégia és Dánia, átlagban kevesebb, mint heti 39 óra a munkaidő.

Eközben a brit ellenzéki Munkáspárt bejelentette, hogy ha hatalomra kerülnek, tíz éven belül négynapos munkahetet vezetnek be, miközben megtartják a meglévő béreket. Ezzel szemben Németországban 700 vállalatnál, több mint kétmillió ember 28 órás munkahetet dolgozik két éven át . Ezután 35 órás üzemmódba térnek vissza. Franciaországban ezzel szemben 2000 óta fokozatosan vezetik be a 35 órás munkahét alkalmazását. A rövidebb munkaidőről más EU-országokban is döntöttek már, köztük Írországban, Olaszországban vagy Dániában.

Mint a szakértő megjegyzi, Lengyelországban is törvényben kellene csökkenteni a munkaidőt. A fizetések emelése nem minden. A lengyelek fáradtak, és nincs idejük olyan szabadidős tevékenységekre, mint a kultúra vagy a tanulás. Sőt, ha az emberek kevesebbet dolgoznak, akkor hatékonyabbak is lesznek. A társadalomnak egyensúlyt kell tartania a munka és a szabadidő között - hangsúlyozza Julian Auleytner.

"A közgazdászok más véleményen vannak. Łukasz Kozłowski, a Lengyel Vállalkozók Szövetségének vezető közgazdásza rámutat arra, hogy a munkaidő lerövidítését általában a munkaerőpiacon tapasztalható rossz gazdasági helyzetben vetik fel, a magas munkanélküliség csökkentésének egyik módjaként. - Eltekintve attól, hogy egy ilyen megoldás valóban eredményes formája-e a munkanélküliség leküzdésének, Lengyelországban teljesen ellentétes helyzetben vagyunk. Az Eurostat szerint a munkanélküliség csak 3,3 százalék. A vállalatok komoly emberhiányban szenvednek, az áruk és szolgáltatások iránti kereslet nagyon erős, és a fő kihívás most ennek a keresletnek a kielégítése.
A munkaerő-kínálat korlátozása a munkahét adminisztratív rövidítésével csak súlyosbítaná ezeket a problémákat, amelyek magukat a fogyasztókat is érintik" - mondta.

Ettől függetlenül a munkáltatók kísérleteznek a munkaidővel Lengyelországban, és igyekeznek egy optimális modellt kidolgozni. Civil társadalmi szervezetek felmérései szerint az átlagos heti munkaidő Lengyelországban 38,4 órára csökkent 2019 második negyedévében. Összehasonlításképpen, öt évvel korábban ez 40 óra volt. A változás a munkaerőpiacon zajló természetes folyamatok, nem pedig adminisztratív és jogi döntések hatása volt.

Jeremi Mordasewicz, a lengyel Munkaadói Szövetségtől viszont arról beszélt a Business Insidernek, hogy a lengyeleknél a munkára fordított idő még nem érte el a maximális hatékonyságot. - Tévedés lenne összehasonlítani magunkat a leggazdagabb országokkal. Sajnos a termelékenységünk alacsonyabb, és nem azért, mert rosszul vagy túl lassan dolgozunk, hanem azért, mert a leggazdagabb országokban jobb technológiák állnak rendelkezésre, amelyek növelik a munka hatékonyságát.

"Lengyelországban a munkaidőt akár heti 30 órára is le lehet rövidíteni, de fel kell készülni a termelés és ezzel a bérek csökkenésére.
A görögök vagy a portugálok megpróbálták gyorsabban emelni a béreket, mint a termelékenységet, és válság következett. Tehát dolgozhatunk rövidebb ideig, de akkor el kell fogadnunk az alacsonyabb jövedelmet" - mondja Mordasewicz.

A szakértő azt is megjegyzi, hogy a munkaidő lerövidítése a beruházások csökkenését eredményezné.
Senki sem fog befektetni egy gyárba, ha az nem termel állandóan.
Jó példa erre Franciaország, ahol ugyan csökkentették a munkaidőt, viszont ezzel nagyon rossz jelzést adtak a befektetőknek. Ez az ország évek óta alapvetően stagnál.

Auleytner professzor szerint azonban hasonló érveket használtak a reform ellenzői korábban is. Azt mondták, hogy ezt nem engedhetjük meg magunknak, és alacsony a fejlettségi szintünk. Gazdasági szempontból a munkaidő csökkentését mindig társadalmi költségnek kell tekinteni. Bár az 500 plusz programot a közgazdászok is bírálták, kiderült azonban, hogy megengedhetjük magunknak és a lengyelek nagyon is lelkesen fogadták az állam segítségét. Ugyanezt kell látni a munkaidő csökkentésében is - mondta a professzor.

Forrás: origo.hu

Kép: Illusztráció - Shutterstock