hogy a kellemes feltöltődésen, esetleg ventillálás közben más is érhet minket, mint kikapcsolódás. A kultúránkban régen benne van, hogy bármilyen társas összejövetelen iszunk. Ezzel önmagában nincs is semmi gond, az alkoholos italoknak, legyen szó borról, sörről vagy pálinkáról, mind megvan a maga helye az életünkben, és őseink is évezredek óta erjesztenek és desztillálnak italokat, természetesen pusztán az egészségünk kedvéért. Na meg egy kicsit azért a derűs, módosult tudatállapotért is, amelyet az alkohol okoz. Az első negyedórában, tegyük hozzá.

És itt van a kutya elásva. Az bennünk van, hogy iszunk, ha a barátainkkal találkozunk (hosszan beszélgetni nem lehet ugye kiszáradt szájjal…). Az is, hogy ha ünnepelni való van, esküvő, keresztelő, karácsony, vagy egyszerűen csak rég láttuk egymást, hát ahhoz is kell valami méltó ital. Arról meg aztán nem is beszélve, ha gyászolunk, hát akkor igazán szükségünk van egy pohár szíverősítőre. Hát még ha elmegyünk egy kulturális programra (amire a válság ellenére is van példa), fesztiválra, hát mit igyunk egész nap vagy este, vizet?

Látjuk tehát, az alkoholnak számos olyan hatása van, amelyet rendesen ki is használunk: ellazít, ünnepi kellék, oldja a nehéz érzéseket, (kiengedi avagy elfojtja, körülményektől függően) a félelmet, a haragot, a gyászt, a szorongást. És természetesen jókedvre derít. Sőt, még az egészségünknek is használ: a vörösbor a vért táplálja, a sörben sok a B-vitamin, a pálinka meg a legjobb fertőtlenítő, ha kerülgetni kezd minket valami betegség.

Azonban ha felnőtt emberek vagyunk, és nagy eséllyel azok vagyunk, ha ezt a cikket olvassuk, jó ha tudunk néhány dolgot a kulturális borozgatásainkról.

1. A mennyiség nem mindegy.
Bár minden fajta alkoholnak vannak jótékony hatásai, ezek elsősorban akkor érvényesülnek, ha kis mennyiségben fogyasztjuk. Természetesen mást jelent a kis mennyiség egy 50 és egy 90 kilós embernek, mást jelent férfinak és nőnek de na: alapvetően egy adagról van szó: 1 vagy 2 dl bor, 1 pohár vagy korsó sör, egy feles.

2. Az sem mindegy, milyen gyakran iszunk.
Ha ezt a mennyiséget hetente vagy havonta isszuk, egész mást jelent, mint ha naponta. Bár önmagában ez a mennyiség naponta sem veszélyes, azért a napi szintű gyakoriság figyelmeztetésül kellene hogy szolgáljon. Aki ugyanis rendszeresen iszik, annak a szervezete előbb-utóbb hozzászokik az alkoholtól, és ugyanahhoz a hatáshoz többet kell innia.

3. Az alkoholhasználati zavar alattomos.
Senki sem szereti magát alkoholistának titulálni, hiszen meglehetősen negatív értékítélet tapad a szóhoz, borvirágos orrú, egész nap talponállóban ácsorgó lecsúszott alakokra gondolunk, és nyilván nem szeretnénk magunkat azonosítani vele. Az alkoholizmus azonban olyan fokozatosan alakul ki, hogy sokszor sem az érintett, sem a családtagjai nem veszik észre.

4. Érdemes időről időre önvizsgálatot tartanunk az ivási szokásainkat illetően.
Esetleg odafigyelni arra, amit a barátaink mondanak. Bár a legtöbbünknek igen nehéz a kritikát elfogadni, általában ha valaki azt mondja, hogy sokat iszunk, akkor igaza van. Önmagunkat természetesen végtelen ideig tudjuk igazolni, de vannak bizonyos kritériumok, amelyek vészjelzőként működnek: Ha az ivási tendencia gyakori, vagy fokozódik, az erős figyelmeztető jel. Ha a másnaposságot rendszeresen ráivással próbáljuk gyógyítani, az is egy lejtőn lefelé elindító szokás. Ha sóvárgunk az ital után, ha elhanyagoljuk az ivás miatt a családunkat, a kedves hobbijainkat, esetleg a munkánkat, ezeket a tényeket is érdemes komolyan venni.

5. Az alkoholizmus nem feltétlenül látványos.
Van, aki jó ideig mindig rendesen elvégzi a munkáját, nem iszik, amikor vezet, amint azonban hazaér, előveszi az üveg bort, a karton sört, és addig iszik egyedül, amíg ki nem üti magát. Aztán másnap bemegy dolgozni. Ez a fajta tendencia azonban nem tud örökké tartani, és az alkohol utáni sóvárgás egy idő után átveszi az irányítást. Nem önmaga az alkoholizmus a baj, hanem az, ahogy ez a szokás hatással van az életünkre, és nem csak a miénkre: a házastársunkéra, a gyermekeinkére is.

Mit tehetünk, amikor úgy látjuk, kezd kicsúszni a kezünkből az irányítás?

1. Először is: tudatosítsuk magunkban, hogy van egy problémánk, amit kezelni kell, és amelyet segítség nélkül nem tudunk megoldani. Ráadásul ez a probléma nem csak a miénk, hanem az egész családunké, hiszen rendszerben élünk, még akkor is, ha nincs házastársunk és gyermekeink. Sokaknak ez a rész a legnehezebb.

2. Másrészt: fontos tudni, hogy az alkoholhoz való zavaros viszonyunk általában nem maga a probléma, hanem egy tünete valami másnak. Általában egy gyermekkori vagy fiatalkori trauma, feldolgozatlan sérülés áll a háttérben, amelyet megpróbálunk elfelejteni, lefojtani, amely azonban az alkoholhoz való problematikus viszonyunkban felszínre kerül. Ha ezzel kapcsolatban már kicsúszott a kezünkből az irány, akkor először ezt a zátonyra futott megoldási kísérletet kell felszámolunk, és utána szembe tudunk nézni a valódi kiváltó okkal. Ez a folyamat hosszú, és szinte minden esetben nagy kihívás minden érintett és családtag számára, azonban a minőségi és vágyott életünkhöz elengedhetetlen.

Megoldási lehetőségek:

Számos opciónk van, ha szeretnénk kitörni abból az ördögi körből, amely az alkohollal való abuzív kapcsolatunkból fakad.

Elmehetünk a háziorvosunkhoz vagy a helyi kórházba, és kérhetünk tőlük segítséget. Segít az is, ha utánaolvasunk a témának, magyar és angol nyelven számos fontos információ elérhető, ha valaki szeretne felépülni ebből az élethelyzetből, és a tájékozódás már önmagában tud segíteni. Lehetséges, hogy az alkoholfogyasztás mérsékléséhez a stressz-szintünket kell csökkenteni, ebben az esetben speciális stressz-szakértő segítségét is kérhetjük.

Még hatékonyabb azonban, ha célzottan segítséget keresünk magunknak. Magyarországon számos városban elérhetőek az AA csoportjai, valamint a Minnesota-módszerrel dolgozó csoportok, melyek a 12 lépéses programot használják sikerrel az alkoholról való leszokáshoz. Ezek a csoportok közösségekben dolgoznak, és radikális elfordulást kínálnak, cserébe radikális életjavulást is.

Fordulhatunk magán-addiktológushoz is, bár ez esetben mélyebben a pénztárcánkba kell nyúlni. A magán-addiktológusok azonban korszerű, nem betegség-tudatos módszerrel és személyre szabott alternatív megközelítéssel dolgoznak, amellyel mi hatékonyan tudjuk majd kezelni az alkoholhoz való viszonyunkat, és mértéktartóan tudunk majd inni a továbbiakban.
Bármelyik megoldást választhatjuk, megtalálhatjuk a számunkra megfelelőt – s ha végigcsináljuk, látványos javulást tapasztalhatunk majd az életminőségünkben.