1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára szegezte 95 pontját. Ebben hirdette eszméjét, miszerint egyedül a hit által üdvözülhet az ember. Nincsen szükség közvetítőre, egyházi szertartásokra. Még a pápa hatalmát is megkérdőjelezte. A születési nevén Martin Luther szellemi atyja, lelkész, reformátor volt. Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára. A reformáció természetesen összekapcsolódott más gazdasági, társadalmi változásokkal. A feltörekvő polgárság hozzájárult a reformáció térnyeréséhez- mintegy felhasználta azt-, mivel az új hit által, ami tagadta az egyház uralkodó mivoltát, közelebb került a hatalom megszerzéséhez. A reneszánsz örökségét a reformáció tette társadalomformáló tényezővé.

A wittenbergi egyetemen való tanítást szinte élete végéig folytatta. Utolsó előadását az alábbi szavakkal fejezte be: „Ich bin schwach, ich kann nicht mehr.”, vagyis „Gyenge vagyok, nem bírom tovább!”

Élete utolsó útja szülőföldjére, Mansfeldbe vezetett, hogy kibékítse a hazai grófi család két ágát, ott azonban ágynak esett. Utolsó sorait kis darab papirosra írta, s ezzel a két mondattal zárta: „Wir sind Bettlers. Hoc est verum.” (Koldusok vagyunk. Ez az igazság.)

Mindössze 29 évesen, 1546-ban hunyt el.

Kép: rakoskeresztur.lutheran.hu