A rabok által előállított termékek, illetve szolgáltatások köre igen széles: gyártanak munkaruhát, cipőt, fűrészárut, egészségügyi papírokat, fémszerkezeteket, iroda- és konyhabútorokat, emellett foglalkoznak nyomdaipari tevékenységgel éppúgy, mint hulladékgazdálkodással és textiltisztítással. A szabadságvesztését töltő 12 ezer elítélt közül jelenleg a büntetés-végrehajtás 12 gazdasági társaságában több mint 3500-an dolgoznak.

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet előírja az elítéltek munkavégzési jogát és kötelezettségét, meghatározza, hogy fokozatonként (fegyház, börtön, fogház) hol és milyen feltételek mellett végezhetnek munkát, és azt, hogy a dolgozó elítéltek kötelesek tartásukhoz hozzájárulni. A bv. intézetek jelenlegi fogvatartotti létszáma meghaladja a 17.450 főt, ebből mintegy 12.000 az elítéltek száma.

A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló rendelet határozza meg a büntetés-végrehajtási sajátosságokat és a munkáltatás fogalmát. „101. § (1) Munkáltatásnak minősül az elítélt szervezett foglalkoztatásának az a formája, amikor a munkavégzés rendszeresen, díjazás ellenében történik." E munkáltatás nem minősül a munka törvénykönyve szerinti munkavállalásnak, nem munkaviszony, ezért a fogvatartottak munkavállalónak sem nevezhetők, hanem büntetés-végrehajtási jogviszonyban állnak.

Az elítéltek az összes büntetés-végrehajtási intézetben végeznek munkát (intézetfenntartás, ellátás), de termelő tevékenység általában az erre a célra alapított bv. gazdasági társaságoknál folyik. A bv. intézetek mellett 12 gazdasági társaság működik, alapfeladatuk - törvényi kötelezettségként meghatározott közfeladat - a fogvatartottak foglalkoztatásának szervezése és végrehajtása. Tevékenységi körük megoszlása szerint nyolc ipari és négy mezőgazdasági társaság működik. A börtöncégektől rendelhető termékek és tevékenységek köre széles: konfekcionált textilipari termékek, munkaruházat, alsó- és felsőruházat, lábbelik, fűrészáru, egészségügyi papírok, nyomdai tevékenység, fémszerkezetek, fém épületelemek, iroda- és konyhabútorok hulladékgazdálkodás, textiltisztítás.

A fogvatartotti munkáltatás másik formája az ún. költségvetési munkáltatás, melynek során a fogvatartottak az intézetek fenntartásában (felújítás, karbantartás), a működést kiszolgáló funkcióinak ellátásban (mosoda, konyha, stb.) vesznek részt.

A 2011. év végi adatok szerint a gazdasági társaságoknál munkáltatott fogvatartottak száma 3426 fő volt, ez 354 fős emelkedés jelent az előző évhez viszonyítva. A két foglalkoztatási formában közel 7000 fogvatartott dolgozik.

A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről egy 2011. július 1-jétől hatályos kormányrendelet határoz. Ezen időponttól kezdődően a központi államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tartoznak.

2012. január 1-jétől bővült az ellátotti kör az alábbi intézetekkel/intézményekkel: az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, az egészségügy területén működő országos intézetek, az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó egészségügyi intézmények, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szociális intézmények, valamint a Magyar Honvédség. Az oktatási intézményekre a rendeletek hatálya nem terjed ki.

- Ezek voltak azok a sebvarró eszközök, amelyek már kimentek a forgalomból, mert nem nagyon használják, de ezek a tűk még onnan valók.

- A makói börtönből?

- Igen - feleli a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház raktárosa, miközben mutatja nekünk a különböző orvosi segédeszközöket.

Sebvarró tűk, lepedők, fehér köpenyek. A győri kórház az elmúlt évtizedekben is igénybe vette a rabok munkáját.

- Bármelyik büntetés-végrehajtási intézmény, például Sopronkőhida, ahonnét vásároltunk, ha jól tudom textíliát, és nem is rossz minőségű textíliát, jelen pillanatban csak akkor tud beszállítónk lenni nagyobb tételben, ha egy közbeszerzési eljárás alapján nyertes pályázatot nyújt be - mondta dr. Tamás László János főigazgató-főorvos.

A 100 ezer forintnál drágább, de a közbeszerzési értékhatárt, azaz 8 millió forintot el nem érő termékeknél és szolgáltatásoknál kötelező a BVOP Központi Ellátó Szervétől árajánlatot kérni, a hulladékkezelésnél ez a kötelezettség már 100 ezer forint alatt él.

- Intézményünkben minden beszerzés, érintsen az fogyóeszközöket, beruházásokat, gyógyszert, kötszert, lepedőt, bármit, szolgáltatást vagy biztosítást, mindent közbeszereztetnünk kell, a megfelelő értékhatárokon belül, tehát konkrétan egy fogyóanyag tekintetében 8 millió forint az az értékhatár, ami alatt nincsen mérlegelési lehetőségünk, és ebben a tekintetben egy miniszteri vagy kormányrendelet nem írhat felül egy közbeszerzési törvényt.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a kormányrendelet kiegészíti a Közbeszerzési Törvényt, és előnyöket jelent nemcsak a büntetés-végrehajtás, de az egészségügyi intézmények számára is.

- Nagy valószínűséggel ők a piacon olyan árat tudnak tán a speciális helyzetüknél fogva, ami kedvező árfekvésű lehet, és abban az esetben azok az intézmények jól járnak, akik tőlük vásárolnak, hiszen kedvezményesebben tudnak hozzájutni ezekhez a termékekhez, ugyanakkor a büntetés-végrehajtás pedig a ráfordított költségek egy részét vissza tudja termelni, és ez szerintem egy meghatározó cél - mondta Rácz Jenő.