HUNZA TESTVÉREINK:
Nevük eredete: Tibetiül hun+za="a hunok szállásterülete". Burusaszkiul (hunzául): "húnts"=visszacsapó nyíl, íj - "Az íjasok hazája"
A HUNZÁK szõkék, barnák, vörösek, feketék, kék, zöld és barna szemûek is, arcvonásaik pedig feltûnõen különböztek a számunkra oly idegennek tûnõ belsõ-ázsiai törökös és a déli, indiai-pastu-iráni arcok vonásaitól.
A fehér hunokat, Attila népéböl kivált ösmagyar rokonainkat nevezik így hunza. A mindössze 14 ezer fõs népesség a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik. még nem jutott el a civilizáció romboló hatása testvéreinkhez.
A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvezõ kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életûek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack.
Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések. A nõknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzõképesek. Kik azok a hunzák?
A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer fõt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetõen a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek. A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élõ közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerzõ, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kutatóútját megelõzõen nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bõséges mennyiségben fogyasztják." Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni és szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak.
McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos fõleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerõben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta õket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk.
A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívmûködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.

A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket fõzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.
A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévõ sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteirõl. A nálunk is termõ gyümölcsöt õk az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebbõl préselnek olajat, amellyel sütnek-fõznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetõen még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nõk egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.

Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A hunzák földje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a hunza felnõttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)

A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthéjasok gyümölcsében is elõforduló nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával - "olyan
hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülrõl úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlõdését".

A hosszú életû fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkezõ patakokból származik. Ez a víz tele van a kõzetekbõl kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tõlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények
is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag
mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élõknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfõképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendõt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi
szélnek, a zord télnek és az égetõ napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tûnne.

A Földön élõ hat leghosszabb életû népcsoport egyikének fiai, a hunzák napi 7-10 órát töltenek a tûzõ napon. Bõrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert - így egy magyar családorvos - "a napsugárzás akkor lehet rákkeltõ, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás".

Megmaradtak kemény harcosoknak Tájneveik is hasonlítanak a magyarokéhoz: Verthun-völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: "há", de jurtában is sokan laknak. Még több rokon vonás
Sámánizmus
A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük erõs, amely a muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlõ a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendû alakba fejlõdhet.
A tündérek választják ki, kibõl lesz sámán. 8-14 éves korukban a gyerekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket (beavatás). Ha akkor elfogadják ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják õket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedõ lélekhívó szerepe miatt. A tündérhívó zene a "siri zaman".
Koponyatorzítás Élõ hagyomány, ahogyan az is, hogy lovas szertartás során mutatják meg az újszülött gyermeket az égnek.
Ártó erõk elleni küzdelem A hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erõk. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. Érdekes a levágott haj és köröm elégetése: ez õsi magyar szokás is, hogy a gonosz erõk ne élhessenek vissza velük.
Világkép A világ felépítése a következõképpen néz ki: a középsõ világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felsõ világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában!), a legfelsõben lakik "Insáan", a Lelkek Ura, és az õ "hímzése" a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynõ, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.

Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. "Immár jó ideje ez a világ legmagasabb még megmászatlan csúcsa" - írja Csáji László Koppány, a hunza expedíció magyar vezetõje.
"Dunyáa" - így nevezik a fenti világot. Az élõlények a "rúumutse samandár"-ból, a lelkek tengerébõl keletkeznek. A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon. Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. "Baráai" pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jószándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló.
A "Deén"-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti. Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák fõhõsei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak.
A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja.
A gonosz párák neve (gonosz lélek): "ghuníqish parí". A boszorkányok jövõbe látnak, nevük "síre gús"; transzba esve gyógyítanak. A fekete mágiát ûzõ "jaadugár"-ok (varázslók) szemmel verést, rontást végezhetnek, de nem büntetik õket, mert a rontásukat ki lehet védeni.
Thámok A hunza vezetõk neve: "thám", aki jó támpont, támasz, de támadási felület is lehet. Ez a szógyök tehát a magyarban is él. A thámoknak szakrális erejük van, a gleccsereknek is tudnak parancsolni.
Lóisten A hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép; az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, "tísh-haghúr"-ban való hitük is megemlítendõ.
Ünnep December 21-én a téli napfordulót ünneplik mint a hunok utódnépei. A hunok ekkor tartották meg törzsi gyûlésüket is.
Nyelv Csáji Lászó Koppány kutató az expedíción meglepõ eredményekre jutott a hunza és a magyar nyelvvel kapcsolatban:
"... Az itteni õr volt az elsõ, aki már azért is megörült láttunknak, mert magyarok vagyunk. Hallott talán magyarokról? Igen, John Mark amerikai kutató mondta neki, hogy a hunzaiak a fehér hunok utódai, és így rokonai a magyaroknak. Kérdezte, hogy ki tudjuk-e mondani a "c" és az "a" hangot, mivel azt szinte senki más nem tudja szerintük. Csak annyit mondtunk, hogy cicamica, és meg volt gyõzve!"
Mûvészet, ornamentika: Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek.
Figyelem! Tulipán nem él ezen a tájékon, Ujguriában nõ csak igen messze tõlük, akiket bizonyos kutatók genetikailag kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal.
Életfára és szarvasagancsra emlékeztetõ motívumokra bukkant Csáji és csapata, Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, úgy, mint a csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függõleges oszlopokon. Sokszor alkalmazzák még a kört és a benne lévõ hatszirmú virágot mint napszimbólumot.
Tánc: A nõkét zárt körben, a férfiakét nyíltan járják. Ezek a táncok a magyar legényesre és verbunkosra emlékeztetnek. Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal.
Dallamvilág: A pakisztánitól eltérõ módon a magyaroknál is megtalálható ereszkedõ pentaton dallamok jellemzõek dalaikra

teljes cikk:

http://hungarianrealnews.com/tortenelem/hunzak.html