választásra sürgetve az emberiséget eddigi hangos, de látszatra épülő élete, valamint a csendes szolgálat és testvériség között.

Ferenc pápa kijelentette: "rettenthetetlenül meneteltünk, azt gondolva, örökre egészségesek maradunk a beteg világban". Hozzátette: a járvány keltette félelemben elérkezett az ideje, hogy észrevegyük "nem mehet előre mindenki külön a saját útján, csakis együtt haladhatunk tovább (..) egy csónakban vagyunk".

Úgy vélte, elérkezett a tudatos választás ideje a valóban lényeges és a mulandó között. Példaképnek azokat nevezte, akik a félelemre bátor önfeláldozással válaszolnak: "hétköznapi emberekről van szó, akik nem szerepelnek az újságcímekben és a tévés show-műsorokban sem, mégis történetünk döntő eseményeit írják: orvosok, ápolók és ápolónők, az élelmiszerboltokban dolgozók, takarítók, idősgondozók, fuvarozók, rendfenntartók, papok, nővérek és sokan mások".

"Az ima és a csendes szolgálat a győztes fegyverünk" - mondta. Ferenc pápa a hetek óta lezárt, esős Szent Péter téren, a bazilikához vezető lépcsősor tetéjén mondta el beszédét. A bazilika bejáratához azt a csodatevő feszületet helyezték, melyet 1522-ben vittek körbe Rómában, az akkori pestisjárvány idején, valamint a római népet oltalmazó Szűz Mária-ikont. Az oltáriszentség imádása után Ferenc pápa rendkívüli Urbi et Orbi áldását adta, mely teljes búcsúval jár.

Az Urbi et Orbi áldást az egyházfő a nagyobb ünnepeken, karácsonykor és húsvétkor adja. A mostani rendkívüli vészhelyzetben az áldással az egyház az általános feloldozás lehetőségét hangsúlyozza.

A szertartás rendkívüliségét hangsúlyozta, hogy miközben az üres téren a pápa többször csendben imádkozott, csak az eső és a sirályok hangja hallatszott.

"Hetek óta úgy érezzük, leszállt az éjszaka. Sűrű sötétség lepte be tereinket, utcáinkat, városainkat; elhatalmasodott életünkön, süketítő csenddel és lehangoló ürességgel töltött meg mindent, megbénítva mozgásunkat: ezt érezni a levegőben, észrevehető a mozdulatokban, látható a tekintetekben" - mondta a pápa. Kijelentette, az emberiség megijedt és eltévedt, mivel váratlan és tomboló vihar lepte meg, mely leleplezte sebezhetőségünket, hamis és felesleges bizonyosságainkat, amelyekre eddig agendáinkat, terveinket, szokásainkat, céljainkat építettük. Rávilágított arra, mennyire "bedobozoltunk", vagyis megfeledkeztünk és nem törődtünk mindazzal, ami "éltet és erőt ad életünknek és közösségeinknek" - mondta Ferenc pápa a gyökereket képviselő idősekre utalva, akiknek emléke - tette hozzá - "immunitást" ad a nehézségekkel szemben.

Az emberiség eddig jobban törődött saját énjével, külső megjelenésével, mint az embertársaihoz való tartozással: "teljes sebességgel haladtunk előre, erősnek és mindenre képesnek éreztük magunkat. Haszonra éhezve hagytuk, hogy a javak halmozása és a sietség elkábítson. Nem álltunk meg (..) nem tértünk magunkhoz a háborúkkal és a globális igazságtalanságokkal szemben sem, nem hallottuk meg a szegények és súlyosan beteg bolygónk kiáltását sem".

"Nem vagyunk elegek önmagunknak, egyedül elsüllyedünk" - mondta Ferenc pápa. Kijelentette, ha értelmet akarunk adni a történteknek, fel kell ébreszteni a szolidaritást, és aktiválni a reményt: "találjunk bátorságot a másik megszólítására, befogadására, testvériségre, szolidaritásra".

A Vatikán bejelentette, hogy a Ferenc pápa vezette húsvéti szertartásokat kivétel nélkül hívők nélkül a Szent Péter-bazilikában mutatják be. A nagypéntek esti keresztutat is, melyet most először nem a Colosseumnál rendeznek meg.