Talán már ették a honfoglalás korában is. Pásztorok tápláléka volt egykor - mint a neve is mutatja. A foglalkozás szava Árpád-kori, a jellegzetes, róluk elnevezett étel jóval későbbi. A 18. század második felétől, a falusi konyha közvetítésével vált mindennapossá. Először minden magyar háztartásban ették és kínálták, majd reformkorra már az étlapokra is felkerült.

...persze, hogy a gulyás leves!

Történetével sokan foglalkoztak. Sokfélét elmondtak eredetéről, elterjedéséről, fortélyairól. A leghitelesebb forrás Gundel Imrétől és dr. Kisbán Esztertől származik.

Mindketten hangsúlyozzák, hogy népszerűségét a nemzeti öntudatunk fejlődésének köszönheti ez a neves étel. A 18. századtól a magyarság-tudat jelképeként felkapták és népszerűsítették.

A gulyás dicsősége a töltött káposztával, burgonyás és paprikás ételeinkkel együtt kezdődik.

Külföldről hozzánk látogató utazók, már a legkorábbi idegenforgalom is felfedezi és ismerteti, mint magyar specialitásokat. Szinte megszámlálhatatlan variációjuk van. Hazánkban sokan és sok helyen büszkélkednek azzal, hogy ők készítik a legjobban, övék az eredeti. Ezt állítja az abdai Gulyás Csárda is! Próbálják ki, éhesen biztos nem maradnak!

Több típusa is létezik: a csángó gulyás, savanyú káposztával, rizzsel és tejföllel. A kolozsvári, amit fejes káposztával készítenek. A szegedi, vagy inkább alföldi néven ismert vegyes zöldségekkel, a szerb kelkáposztával ajánlott. A csikós gulyásba csipetke helyett laskatészta kívántatik, másutt metélt-tészta kerül bele. És hogy a nevet is cifrázzák, régiek és újabbak közt akad sörgulyás, babgulyás, betyárgulyás, pincegulyás.

Látogasson el Abdára a Gulyás Csárdába és merüljön el a magyar konyha remekei között! Ne hagyja ki a többi ínycsiklandó magyar specialitásunkat sem! www.gulyascsarda.hu