Korábban jártam már ezen a helyszínen én is. A tér hatalmas, körben szebbnél szebb, népi szecessziós stílusban épült házak sorakoznak. Eredetileg munkástelepnek épült. Rögtön feltűnik a legendás „Barátok közt-ház”, melyet mindenki a népszerű sorozaattal azonosít, neki köszönheti közismertségét.

A Kós Károly tér 4. szám alatti lakóházat amit a Televízió nézők leginkább a Mátyás király tér 1-ként ismerhetnek, ugyanis itt forgatják néha-néha a Barátok közt sorozat kinti jeleneteit, a történet szerint pedig ebben a 104 éve, Kós Károly által tervezett épületben élnek - írja a Hír24.

Meglepő, de se körfolyosó, se Rózsa Kávéház és Berényiékkel sem találkoztunk. Én sem találkoztam velük, amikor arra jártam. A ház szomszédságában viszont egy kellemes cukrászda helyettesíti a Rózsa Kávéházat.

A belső kialakítás tekintetében már kötöttebbek voltak a szabályok. Az építészeknek 44-46 négyzetméteres lakásokat kellett tervezniük, és az is meg volt határozva, hogy az egyes helyiségek mekkorák lehetnek. Minden lakáshoz terveztek saját vécét, fürdőszobát viszont nem, akkoriban ez még nem volt divat. Eredetileg népfürdőt akartak építeni a telepen, de ez végül nem valósult meg, mint ahogy nem épült fel a tervbe vett kórház sem, és villamos sem jár a körúton.

A téren álló épületekben egyébként tisztviselőlakásokat alakítottak ki, amelyek a munkáslakásoknál nagyobbak voltak.
A telepen összesen 48-féle típusház van, amelyeket több építész tervezett. Ha a környéken sétálunk, hamar feltűnik ez a változatosság, akad itt népi szecessziós és neogótikus, egyemeletes és földszintes, 2,6,8 és 12 lakásos ház is.

Példaértékű egész Európában

A 19. század második felében az iparosodás következtében Budapest lakossága jelentősen megnövekedett. A lakásépítések nem tudtak lépést tartani a népességnövekedéssel, így a fővárosban munkát vállaló vidéki emberek nem találtak maguknak lakhatási lehetőséget. A századfordulóra a probléma már olyan mértékűvé vált, hogy állami beavatkozásra lett szükség.

1908-ban Wekerle Sándor, akkori miniszterelnök kezdeményezésére az állam megvásárolt egy eladó birtokot Kispesten, hogy munkástelepet hozzon létre. Első lépésként a terület szélén mészhomoktéglagyárat építettek, és az itt készült építőanyagot használták fel az építkezéshez.

A terület, ahová a házat felépítették a Sárkány család birtokában állt egykoron. Sárkány József őrnagy a budapesti királyi ítélőtábla alelnöke volt, az ő nevéhez fűződik többek között a budapesti ügyvédi kamara, a közjegyzői kamara és a főváros pesti részének átalakítása.

„Az 1908 és 1930 között felépült telepen húszezer ember jutott lakhatáshoz.” – meséli Zsolnai Éva, a Wekerlei Séták túravezetője, aki maga is tősgyökeres wekerletelepi. „A munkások 80 százaléka állami vállalatoknál dolgozott, például dohánygyárban, a MÁV-nál vagy a postánál.”

A telep tervezésekor fontos szempont volt, hogy nem akarták bérházakba kényszeríteni a vidéki embereket, inkább olyan környezetet tervezzenek, amely ismerős számukra, ahol otthon érezhetik magukat. Ez az elképzelés jól illeszkedett a 19. század második felében Angliából induló kertvárosi mozgalomhoz. Olyannyira, hogy Wekerletelep lett az egyik legnagyobb méretű és legjobban sikerült központilag tervezett és felépített európai kertváros.

Ötvenezer fát ültettek
A telep főterének beépítésére külön pályázatot írtak ki, melyet Kós Károly nyert meg. Kós úgy akart izgalmas teret létrehozni, hogy kikötötte, egy építész maximum két épületet tervezhet csak ide. Ő maga is csak a főteret lezáró két kapu egyikét, illetve a kaput közrefogó házakat tervezte.

Szerkesztette: Csobay Dániel

Forrás: origo.hu; tripsinthecity.blog.hu

Képek: Turista Magazin; dronestagr.am; bulvar.parameter.sk