Városlista
2024. november 21, csütörtök - Olivér

Hírek

2015. November 24. 14:16, kedd | Belföld
Forrás: MTI

A magyarok többsége nem tud rendszeresen pénzt félretenni egy felmérés szerint

A magyarok többsége nem tud rendszeresen pénzt félretenni egy felmérés szerint

A magyarok 58 százaléka nem tud rendszeresen pénzt félretenni, azok pedig (42 százalék), akik havonta tudnak megtakarítani, átlagosan csaknem 36 ezer forintot tesznek félre

- derül ki az Intrum Justitia követeléskezelő cég évente megjelentetett Fogyasztói Fizetési Jelentéséből.
A felmérésnek az MTI-hez kedden eljuttatott eredményei szerint a válaszadók több mint felével fordult elő az utóbbi egy évben, hogy legalább egy számlát késve fizetett, míg 36 százalék időben teljesítette a befizetést. A késve fizetők 55 százaléka a fizetésképtelenséget, 41 százaléka pedig a figyelmetlenséget említette ennek okaként.

A kutatás adatai alapján a határidőn túl fizetett számlák között a mobiltelefon- és internetszámlák, valamint a közüzemi díjak állnak a vezető helyen, míg a legpontosabban a gyerekekkel (óvodai és bölcsődei költségek, tandíj) és a lakhatással kapcsolatos költségeket fizetik a magyarok.

A kutatás kitért arra is, hogy a megkérdezettek milyen stratégiát alkalmaznak a fizetési nehézségek megoldására: 14 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 6 hónap során számláik kifizetéséhez kölcsönt kértek vagy hitelt vettel fel. Többségük, összesen 73 százalékuk a családhoz, barátokhoz fordul segítségért, míg 20 százalék saját számlavezető bankjától, 21 százalék pedig egy másik banktól igényel hitelt.

A magyarok 44 százaléka nem engedhet meg magának előre nem látható kiadást, anélkül, hogy ne kellene kölcsönhöz folyamodnia és csupán 25 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem kérne kölcsön ilyen esetben - derült ki a felmérésből.

A megkérdezettek 44 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy tud bánni a pénzzel, és csupán 7 százaléka érezte úgy, hogy nem tartja kézben pénzügyi helyzetének irányítását.

Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi tudatosság vagy annak hiánya generációkon át kódolva van; aki ma saját bevallása szerint tud bánni a pénzzel (44 százalék), az tudatosabban próbálja gyerekeinek is átadni ezt a tudást, hiszen ő is saját szüleitől tanulta ezt - hangsúlyozta a közleményben Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: aki pedig nem tud bánni a pénzzel, azoknak 22 százaléka érzi fontosnak, hogy a gyerekeit jobb helyzetbe hozza. Függetlenül attól, hogy tud-e bánni a pénzzel, a válaszadóknak összességében az 55 százaléka fordít gondot arra, hogy a gyermekeit megtanítsa a pénzügyek kezelésére - ismertette Felfalusi Péter.

Az Intrum Justitia a Fogyasztói Fizetési Jelentés keretében összesen 21 országban, több mint 22 400 európai állampolgárt kérdez meg pénzügyi helyzetéről. Idén Magyarországon 1081 személy válaszolt a kérdőívre, a magyar felmérés reprezentatív.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld

Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld

David Pressman bejelentette távozását

A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.

2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld

Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását

Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.

2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld

Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez

Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen