Mint az indoklás fogalmaz, Rieger Tibor az igazság, a jóság és a szépség megformálására, a népet nemzetté nemesítő lelkiség kifejezésére törekvő alkotóművészete, a kereszténység értékeit különleges művészi látásmóddal ábrázoló műalkotásai elismeréseként kapta meg a Kossuth-díjat.

Rieger Tibor szerint természetesen csak örülni lehet a Kossuth-díjnak, az indoklás pedig különösen jól esik, bár a saját művészetével sosem elégedett. „De az, hogy az ember művészetében keresztény és magyar, az a legtermészetesebb dolog, hiszen itt élünk Európában, Magyarországon.” – fogalmazott.

Számtalan munkája közül Rieger Tibor érzelmileg nagyon fontosnak érezte például az 1991-ben Mosonmagyaróváron felállított 1956-os emlékművet, amely a forradalom idején ott eldördült sortűz áldozatai előtt tiszteleg. Mint felidézte, akkoriban egy közeli faluban, Levélen lakott és Győrben tanult, így szinte közvetlen élményként élte meg a sortüzet, hiszen sok ismerőse is a vérengzés szemtanúja vagy áldozata volt.

Egykori győri bencés diákként fontos volt számára, hogy az ő tervét választották ki a gimnázium épülete elé tervezett Jedlik Ányos-Czuczor Gergely-emlékmű pályázatán. A pannonhalmi bencés apátság bazilikájának millenniumi kapujára szóló megbízást szintén egy olyan pályázaton nyerte el, ahol csak egy szempont volt: minél jobb legyen a mű, függetlenül attól, hogy hol tanult a készítője – szólt a szobrászművész egy másik fontos alkotásáról.

Talán legfrisebb győri munkája a Nagymama szobra.

Forrás: hirado.hu

Főkép: MTI Fotó - Illyés Tibor

Fotó: Marcali Gábor