- állapították meg a kutatók, hozzátéve, hogy ezek az ártalmas génvariációk még ma is éreztetik a hatásukat néhány populáció esetében.

A neandervölgyiek DNS-mintáit elemző korábbi tanulmányok kimutatták, hogy ezekre az eurázsiai emberfélékre sokkal inkább volt jellemző a csoporton belüli szaporodás és genetikailag kevésbé voltak különbözőek, mint a modern emberek. A neandervölgyiek populációja évezredeken keresztül kicsi maradt, és a közeli rokonságban állók közötti párosodás a jelek szerint bevett gyakorlat volt - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Nagyjából 50-100 ezer évvel ezelőtt az anatómiailag modern emberek csoportjai elhagyták Afrikát és távoli, neandervölgyi rokonaik hazájába telepedtek le, majd a két csoport keveredett egymással. A ma élő nem afrikai populációk genomjának kis töredéke a neandervölgyiektől való, ám ezek a szekvenciák csupán az emberi genom bizonyos részein koncentrálódnak, más régiókból teljesen hiányoznak.
"Amikor a genetikusok ilyesfajta nem véletlenszerű elrendezésre bukkannak, megnézik, hogy milyen evolúciós erő állhat a háttérben" - mondta a tanulmányt vezető Kelley Harris, a Stanford Egyetem munkatársa, aki csoportjával abból a felvetésből indult ki, hogy a kérdéses erő a természetes kiválasztódás.
A neandervölgyiekéhez hasonló kis populációk esetében a természetes kiválasztódás kevésbé működik, ami lehetővé teszi a gyenge, de káros mutációk fennmaradását. Amikor azonban ezek a mutációk egy nagyobb populációba, mint a modern embereké, átadódnak, a természetes szelekció idővel "szemet vet rájuk" és végül eltűnnek.
A Genetics című folyóiratban közölt tanulmány szerzői számítógépes programmal szimulálták a neandervölgyiek evolúciója során felhalmozódott mutációkat, és megnézték, hogy azok "beáramlása" milyen hatással voltak a modern emberekre. Az eredmények azt sugallják, hogy a neandervölgyiek számos gyenge, de ártalmas mutációt hordoztak. Ezek együttes hatása pedig azt eredményezte, hogy 40 százalékkal kisebb valószínűséggel voltak képesek az utódnemzésre és génjeik továbbörökítésére.
A neandervölgyiektől származó szekvenciák a ma élő nem afrikai populációk genomjának nagyjából 2 százalékát teszik ki. A neandervölgyi őseinktől örökölt ártalmas mutációk többsége ugyan mára elveszett, apró töredékük azonban valószínűleg még ma is megtalálható az emberben. Harris és kollégáinak becslése szerint a nem-afrikaiaknak nagyjából 1 százalékkal lehet alacsonyabb a reprodukciós képessége a neandervölgyi örökség miatt.