A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapban ismertetett kutatás szerint Németország lakosságának többsége osztja a szövetségi kormány felfogását, miszerint a gazdaság sérülékenysége miatt nem szabad egyik napról a másikra leállítani az energiahordozók behozatalát Oroszországból.

A felmérést az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutató intézet, az 1947-ben alapított Allensbach (Institut für Demoskopie Allensbach - IfD) végezte. Beszámolója szerint a többség az energiaellátás problémáinak jellemzően "józan-pragmatikus" szemléletével összhangban szkeptikusan viszonyul az Oroszországgal szembeni teljes energiaembargó ügyéhez.

Ezt úgy állapították meg, hogy két érvet állítottak egymás mellé és megkérték a válaszadókat, jelezzék, melyikkel értenek inkább egyet.

Az első érv szerint Németországnak azonnal fel kellene hagynia az oroszországi kőolaj- és gázimporttal, mert a vásárlásokkal hozzájárul az orosz állam, és közvetve az Ukrajna elleni háború finanszírozásához, amely elfogadhatatlan.

Az ellenérv szerint ugyan "problémás", hogy Németország továbbra is vásárol Oroszországtól kőolajat és földgázt, de ellátási nehézségek vagy további áremelkedés nélkül rövid távon nem lehet helyettesíteni az orosz importot, ezért egyelőre fenn kell tartani az importot.

Az első érvet a válaszadók mindössze 30 százaléka fogadta el, az energiabehozatal folytatása melletti második érvvel pedig 57 százalékuk értett egyet.

Az Allensbach elemzése szerint ez az eredmény figyelemre méltó, mert az Oroszország ukrajnai háborúja miatti lakossági felháborodás igen nagy. Már a háború elindítása előtt is kisebbségben voltak mindazok, akik megértéssel viszonyultak az orosz állásponthoz, a támadás óta pedig a lakosság mintegy háromnegyede érzi úgy, hogy az orosz magatartás fenyegető.

A lakosság többsége az Oroszország elleni gazdasági szankciókat támogatja, legalábbis elvben. Azonban az energiaellátás stabilitásával kapcsolatos aggodalmak, és valószínűleg nem utolsósorban az a napi tapasztalat, hogy a háború már egyértelműen kihat a személyes pénzügyi helyzetre, megakadályozza a németek többségét, hogy szigorúan állást foglaljon abban a kérdésben, vajon országuk importáljon-e továbbra is kőolajat és gázt Oroszországból - írta Thomas Petersen, az Allensbach kutatója a FAZ-ban.

A felmérésben az energiaellátás körüli ügyek egy sor további vetületét is vizsgálták. A többi között kimutatták, hogy a lakosság többsége, 57 százaléka szerint az ellátás biztonsága érdekében a tervezettnél tovább üzemben kell tartani az ország három utolsó atomerőművét, amelyet az eredeti menetrend szerint az év végéig leállítanának.

Kimutatták azt is, hogy az energiaárak emelkedése miatt, illetve általában véve a drágulás hatására 54 százalék jobban odafigyel az árakra a boltokban, 47 százalék igyekszik takarékosabban fűteni, 45 százalék az élet minden területén erősebben törekszik a takarékosságra, 37 százalék kevesebbet használja az autóját, 32 százalék igyekszik üzemanyag-takarékos módon vezetni, 18 százalék a megszokottnál kevesebb utazást, nyaralást tervez, 16 százalék elhalaszt nagyobb beszerzéseket és 13 százalék pedig többet használja a közösségi közlekedést.