Ennek értelmében az akadémiák számára is olyan számítási kapacitással ellátott Felhő szolgáltatást fognak nyújtani, mint amilyenhez eddig csak a legnagyobb tech-óriások juthattak hozzá.

Az amerikai szenátus zöld utat adott a National Research Cloudnak

A Nemzeti Kutatási Felhőszolgáltatás megvalósítása érdekében összeállítanak egy csapatot állami alkalmazásban álló tudósokból, akadémikusokból és ipari közszereplőkből, akik majd a tervek szerint képesek lesznek sikerre vinni ezt a nem kicsi vállalkozást.

Ez a program kutatás céljából biztosítana hozzáférést a felhő alapú adatcentrumokhoz és közhasznú adatbázisokhoz.

A programban több egyetem és cég is részt vesz

Hogy csak a programban résztvevő fontosabb szereplőket említsük, oktatási oldalról a Stanford Carnegie Melon és az Ohio Állami Egyetem, a cégek közül pedig a Google, Amazon és az IBM neveit hozták nyilvánosságra, ami elég kecsegtető a projektre nézve.

Egyelőre ezek a szervezetek jelezték a részvételi szándékukat a kutatásokban, ám a későbbiek során valószínűleg többen fognak majd még csatlakozni.

Az a hír járja ugyanis, hogy elsősorban mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokat terveznek, mert a Trump-kormány, más tudományágak kutatás-fejlesztésének a rovására, de megduplázza a Mesterséges Intelligenciára költhető költségkeretét 2022-ig.

Itt a lehetőség a Felhő alapú nemzeti kezdeményezés indulására

Az M.I.-vel kapcsolatos fejlesztések megnövelt támogatása azt jelenti, hogy az amerikai kormány is elismeri ennek témakörnek a nemzetbiztonsági és ipari jelentőségét. Anna G. Eshoo kaliforniai demokrata képviselő, a tervezet támogatója úgy fogalmazott, hogy nagy a verseny Kínával a Mesterséges Intelligencia területén.

Ez a kutatási terület hatalmas kihívás elé állítja az amerikai tudósokat, de így, hogy az egyetemek szélesebb körben lesznek képesek olyan technológiához hozzáférni, amihez eddig sose férhettek hozzá, nagy reményeket fűznek a projekt sikerességéhez.

A Felhő olyan szolgáltatás, ami egyre inkább megkerülhetetlen mindazok számára, akik költséghatékonyan akarnak tetszés szerint skálázható számítási kapacitáshoz jutni, például a Servergarden felhőszolgáltatását igénybe véve.

Amerika nem akar lecsúszni a második helyre

Az, hogy ki és mennyit fizet a használatért és milyen adatokhoz lehet majd hozzáférni, a most létrejövő tanácsadói csapat és a Kongresszus döntésén múlik. Rob Portman, Ohio állam republikánus szenátora szerint a Nemzeti Kutatási Felhő az első logikus lépés.

Manapság a technológia ugyanis olyan drága az egyetemek számára, hogy nem engedhetik meg maguknak az egyéni adatközpontok fenntartását.

Ezért is nagyon fontos ez a szóban forgó kezdeményezés, hiszen ez az egyetlen út a XXI. században, ami lehetővé teszi a fiatal matematikusok, fejlesztők és fizikusok számára a megfelelő technológiához való hozzáférést.

A Deep Learning algoritmusai, amelyek megalapozták a MI technológiáihoz a hosszú és göröngyös utat a 80-as években, ugyanilyen nagy kihívás elé állította az akkori tudósokat. Mindenesetre a program résztvevői méltán lehetnek bizakodóak, hiszen eddig minden hasonló kihívást képesek voltak megugrani és ezek a sikerek vezették Amerikát a világ vezető államai közé.