Szemműtétektől elkezdve a műtárgy-restauráláson át a világ egy tucat táján ma már a rákos megbetegedések kezelésére is alkalmazzák a lézert, amely idén 55 éves. A daganatos betegségek lézeres gyógyítása azonban egyelőre rendkívül drága, ezért most olyan olcsóbb módszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyekkel forradalmasítani lehetne a rák kezelését – mondta el a Rádió Orientnek Hebling János Széchenyi-díjas fizikus.

A sokszínű lézer

Szűkebb és tágabb értelemben is nagyon sok eltérő tulajdonságú lézer létezik az egészen kicsitől a hatalmas nagy teljesítménnyel rendelkezőkig – mondta Hebling János. Hozzátette: számos területen történő alkalmazása mind azon alapul, hogy a lézerfény rendkívül kis elmozdulások mérésére alkalmas.

Az egészségügyben legismertebb felhasználási területe a lézeres szemműtét, amelynek a fizikus ismertetése szerint két típusa létezik. A gyakoribb a szem romlásának helyreállítását célzó beavatkozás, amikor is az érzékszerv felületének görbületét változtatják meg. A másikat tulajdonképpen a szike helyett alkalmazzák a szemlencse cseréjére.

Lézerrel ma már műtárgyakat is lehet restaurálni, mégpedig annak köszönhetően, hogy szilárd testek felületének külső rétegét a fény segítségével el lehet távolítani. „Ezen túl – főleg szintén műkincsek esetében – vegyelemzésre is fel lehet használni a lézert” – emelte ki az MTA doktora.

Lézer – a rákgyógyítás jövője

Ma már úgynevezett teraherztes impulzusokat is létre lehet hozni lézerrel. Ez tulajdonképpen egy elektromágneses sugárzás, ami a látható fénynél százszor kisebb frekvenciájú, s ami új alkalmazásokat tesz lehetővé. „Az intenzívebb sugárzású teraherztes impulzusokat fel lehet használni arra, hogy bizonyos anyagokat besugározzunk vele, aminek a hatására megváltozik a tulajdonságuk. Ezt követően pedig meg tudjuk nézni, hogyan térnek azok vissza egyensúlyi állapotukba” – mondta el a folyamat részleteit Hebling János. Hozzátette: ezzel a nagyobb impulzussal már képesek elemi részecskék manipulálására, vagyis mozgásuk, irányuk megváltoztatására, gyorsítására.

„A protongyorsítás megfelelő használatával pedig el lehet pusztítani a rákos sejteket. A technika alkalmazásában az a jó, hogy kevesebb egészséges sejtet pusztít el, mint a jelenleg alkalmazott sugárterápiák' – emelte ki a fizikus.

A rákos szövetek elpusztítására alkalmas protonnyalábot – drágasága miatt - jelenleg mindössze egy tucat helyen használják a világon. A professzor szerint a gyógyítást nagyon előre vinné, ha mindezt olcsóbban meg lehetne valósítani. „Ezzel kecsegtet a lézerrel történő protongyorsítás, amivel már több mint két évtizede próbálkoznak. Bár vannak eredmények, de még messze van attól, hogy terápiás alkalmazásra képes legyen” – mondta a professzor. Hozzátette, hogyha a lézeres protonforrással ellátott protonokat utángyorsításnak lehetne kitenni, akkor energiájuk olyan szintre növekedhetne, amely már alkalmas lehet rákos sejtek elpusztítására is.

Az ELI

Nagy, extrém tulajdonságokkal rendelkező lézer kutatását és felépítését tűzte ki célul az ELI – Extreme Light Infrastructure -, amelynek három pillére Prágában, Bukarestben és Szegeden valósul meg. A cseh fővárosban nagy energiájú lézerek fejlesztésével és alkalmazásával, Romániában nagy energialézereknek a nukleáris energiában való alkalmazásával kísérleteznek, míg Magyarországon az a cél, hogy a jelenleg előállítható legrövidebb impulzusokat hozzák létre – zárta szavait a professzor.