Mintegy 6,3 millió választópolgár nyilváníthat véleményt arról, hogy maradjon-e a sorkötelezettség és a polgári szolgálat, vagy pedig hivatásos hadsereg és "önkéntes szociális év" váltsa fel ezeket. A népszavazáson való részvétel alsó korhatára 16 év.
A sorkötelezettség eltörlése, illetve az arról szóló népszavazás ötlete először 2010 októberében, a bécsi önkormányzati választások előtt merült fel az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) egyik befolyásos politikusának, Michael Häuplnak a javaslataként. A népszavazást azért írták ki, mert a kormánykoalíció két pártja - SPÖ és az Osztrák Néppárt (ÖVP) - két év alatt sem tudott megegyezni egymással.
Häupl javaslata akkor párttársait is meglepetésként érte. Az SPÖ előtte évtizedeken át ellenezte a profi haderőre való átállást, azzal érvelve, hogy az 1930-as évekbeli polgárháborúban a diktatórikus Dollfuss-kormány sikerrel mozgósította a lakosság ellen az akkor még hivatásos haderőt. Häupl mellé állt később az SPÖ-s Norbert Darabos védelmi miniszter és Werner Faymann pártelnök-kancellár is. Az SPÖ érvei szerint Ausztria ma már szilárd demokrácia, és a hidegháborús kor után két évtizeddel kisebb, de hatékonyabb hadseregre van szüksége.

A 2000-es évek elején még a NATO-csatlakozást és a hivatásos hadsereg bevezetését mérlegelő ÖVP ezúttal a sorozás fenntartása mellett tette le a garast. Érvelésében hangsúlyosan szerepel, hogy a mentőknek és segélyszolgálatoknak szüksége van a sorozáskor polgári szolgálatot választókra - több mint tízezer fő évente -, a lakosságnak pedig a katonák segítségére katasztrófák elhárítása során.

A mai hadsereget a II. világháború befejezése után tíz évvel, 1955-ben hozták létre, amikor Ausztria a megszálló csapatok kivonulása után visszanyerte teljes önrendelkezését. Megközelítőleg egyenlő arányban áll hivatásos, illetve sorkatonákból.

Egyes nézetek szerint a népszavazás előtt fontos lett volna tisztázni, hogy Ausztria továbbra is semleges ország akar-e maradni. Megjelentek olyan vélemények is, amelyek szerint a pártok az őszi parlamenti választásokhoz közeledve csak szavazatszerzésre használják fel a témát.

Előzetes felmérések szerint a sorkatonaság fenntartását a lakosság valamennyivel több mint fele támogatja. Politológusok szerint azonban sok múlik azon, hogy a pártok mennyire tudják mozgósítani a választóikat.

Ausztriában kötelező erejű népszavazást csak a parlamentben már megszavazott törvényekről lehet kiírni, a parlamenti döntés előtt kiírt referendum formálisan csak véleménynyilvánító jellegű lehet. A kormány vezetői azonban közölték, hogy ettől és a részvételi aránytól függetlenül tiszteletben tartják majd az eredményt.