A Nemzeti Táncszínház 30 törzsegyüttesének részvételével forgatott alkotás többek között az Egri várban, a Szépművészeti Múzeumban és a miskolci Avasi kilátónál mutatja be a magyar táncművészet virtuozitását és sokszínűségét – írták a színház közleményében.

"Ilyen átfogó, országos összefogással készült táncfilm korábban még nem született"

– idézték Ertl Pétert, a Nemzeti Táncszínház igazgatóját.

A Nemzeti Táncszínház megbízásából a DelbeauFilm készítette az alkotást, amely a Petőfi Kulturális Program részeként valósult meg, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával. Rendező-operatőrként és vágóként Delbó Balázs, rendezőasszisztensként és vágóként Fontányi Gréta, producerként Hóbor Helga, fotósként pedig Kaszner Nikolett működött közre a film készítésében.

A közlemény szerint a film különlegessége, hogy nem lineáris történetet mesél el, hanem vizuális esszéként szövi egybe a mozdulatokat, a helyszíneket és a stílusokat. A néző képek, gondolatok és érzelmek sodrásában tapasztalhatja meg, hogyan válik a tánc egyszerre identitásőrző erővé és modern művészi kifejezőeszközzé – fogalmaztak.

A film alkotói hét fejezetben bontják ki a magyar táncművészet világát. A Gyökerek és szárnyalás című rész a hagyományból és történelemből táplálkozó gyökereket mutatja be, amelyek stabil alapot adnak a szárnyalásnak, új színpadi műfajok születésének.

A Mozgásba öntött gondolat azt vizsgálja, hogyan válik a test a szavak nélküli üzenetek hordozójává. A Test költészete a táncot versként jeleníti meg: a mozdulatok egymásba simulnak, lüktetnek, miközben a zene ölelésében képek és hangulatok sodrásaként hatnak. Az Organikus rezgések a test belső rezdüléseit emeli ki: a mozdulatok hol lágyak és visszafogottak, hol hirtelenek és vadak, mintha feszültséget vezetnének le.

A film második felében a jövő és a határfeszegetés áll a középpontban. A Jövő táncosai című fejezetben azt mutatják be, hogyan épül a múltból a jelen, és hogyan nyílik kapu a holnap felé.

A Színpadon a valóság című részben a belső ösztönök kerülnek előtérbe, a mozdulatokat nem a tanult forma, hanem a felszabadult energia diktálja. Végül az Akadémikus formák – Határfeszítés a technikai fegyelmet állítja szembe a formahatárok átlépésével, ahol a tánc saját nyelvét keresi.

A tánc 30 árnyalata országszerte is látható lesz, a szeptember 27-i díszbemutatót követően a film vetítéssorozata folyamatosan bővül, az első időpontok és helyszínek között szerepel Lovasberény, Tiszasüly, Kolontár, Nemesnádudvar, Újkígyós, Felsőtárkány, Vértesszőlős, Tatárszentgyörgy, Petőháza, Berhida, Petőmihályfa és Ózd.

Emellett a Nemzeti Táncszínházban is látható lesz a film a Kulisszák mögött című programsorozat keretében, ahol a vetítés mellett bejárási lehetőség várja a közönséget: a látogatók Ertl Péter igazgató és vendégművészek kíséretében fedezhetik fel a színház rejtett tereit.

A sorozat első állomásain október 17-én a Pécsi Balett, november 14-én a Szegedi Kortárs Balett, december 17-én pedig a Győri Balett áll majd a fókuszban – olvasható a közleményben. (Forrás: MTI)

Fotó: Győri Balett