A győriek rosszul kezdték a tavaszi szezont, előbb, a Magyar Kupa negyeddöntőjének első mérkőzésén 5-1-es vereséget szenvedtek a Videotontól Székesfehérváron, ami szinte a kieséssel egyenértékű, míg vasárnap Szombathelyen a Haladás vendégeként játszottak 1-1-es döntetlent olyan mérkőzésen, amelyen a házigazdák közelebb álltak a győzelemhez. Információink szerint utódja éppen az elődje, az egy éve menesztett Pintér Attila lehet.

Ősszel nagyszerűen szerepelt, a várakozásokon felül teljesített a Győr, amely 17 mérkőzésen 37 pontot szerzett. A tavaszi folytatást négypontos hátránnyal várhatta a DVSC-Teva mögött, de ötpontos előnnyel a címvédő Videotonnal szemben.

Érdekesség, hogy Csertői szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt vette át a győri együttes irányítását, akkor március 6-án, a Vasas elleni 1-0-s hazai vereség másnapján, két tavaszi fordulót követően köszöntek el Pintér Attilától. Egy nappal később szerződést kötöttek Csertőivel. Pintér neve most, lehetséges utódként is felmerült.

A labdarúgásban a kispad egy edzőnek aligha jelent életbiztosítást, különösen igaz ez Győrben, ahol 2000 óta immár tizenhárom alkalommal cseréltek edzőt. És hogy messzebbre is tekintsünk: Verebes József nyolcvanas évek elejére tehető, két bajnoki elsőséget hozó sikerkorszaka óta nem volt olyan szakember, aki két szezonnál tovább irányíthatta volna a győrieket.

A sors furcsa fintora: Csertőit csütörtökön még Győr legjobb sportolói között díjazták, ő lett az év edzője kategória kitüntetettje.

Győrben az alapemberek közül senki sem távozott a télen, míg az érkezési oldalon szereplő közül Djordje Kamber, Pátkai Máté, Varga Roland hármassal elméletben bővült Csertői Aurél repertoárja, variációs lehetősége és nőtt a versenyhelyzet is.

Azt azonban nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az új játékosokkal minőségileg jelentősen előrelépett volna a második helyen álló ETO. Ráadásul a csatár Simon Andrást sérülés miatt hosszabb időre elveszítették a győriek. Márpedig az első négy helyezett csapat közül ősszel a Győr szerezte a legkevesebb gólt (30-at), és az érkezők között nem találunk kimondott gólzsákot (Böde Dániel az lehetett volna, de őt végül nem sikerült megszerezni Paksról).

Intő jel lehet az ETO számára, hogy nyolc felkészülési meccséből csak egyet nyert meg, miközben ötször is kikapott, többek között a rivális Honvédtól is. Már tétmeccsen a Videoton otthonában 5-1-es vereségbe szaladt bele a Magyar Kupa negyeddöntőjében, utána pedig a kiesés elől menekülő Haladás vendégeként nem sikerült javítani, legalábbis a kiszenvedett egy pont esetükben nem sok mindenre elég, hiszen eközben közvetlen riválisaik, az éllovas Debrecen és a címvédő Videoton nyert.

Az NB I-ben már csak a DVTK-nál (Benczés Miklós), a DVSC-nél (Kondás Elemér), a Honvédnál (Supka Attila), a Kaposvárnál (Sisa Tibor), a Paksnál (Kis Károly), a Pécsnél (Mészáros Ferenc), a Siófoknál (ifj. Mihalecz István), illetve a Videotonnál (Paulo Sousa) maradt helyén az a szakvezető, akivel a 2011-2012-es idényt elkezdték a csapatok.

CSERTŐI ÉS A GYŐR
A 46 éves, győri születésű szakember játékos- ként ezer szállal kötődött az ETO-hoz, amelyben később edzőként is munkát talált. Előbb után- pótlásvonalon, majd 2003-ban a felnőtteknél. Átütő sikereket azonban más kluboknál ért el: dolgozott Siófokon, Fehérváron, Sopronban, Szombathelyen és Kecskeméten, mielőtt visszatalált volna Győrbe. Munkásságát időköz- ben az év edzője díjjal ismerték el, kétszeres bajnoki bronzérmes (2006, Fehérvár és 2009, Haladás), és Magyar Kupa-győztes (2006, Fehérvár).