Heltai Jenő színművében a báró szerepét fogod alakítani. Hogyan készülsz az előadásra?
Csankó Zoltán: Alaposan készülök erre a szerepre is, ahogy szoktam. Utánaolvastam a színjáték történetének. Nemrég vetítették le a televízióban egy régi magyar filmváltozatát is a műnek, ezt is megnéztem, hátha inspirál abból is valami, nagyon kíváncsi is voltam rá.
Különleges mese, az egyik különlegessége, hogy Szomory Dezső 1912-ben megírta a Györgyike, drága gyermek című darabot, ami színtiszta költészet.

Annak a darabnak is Te játszottad az egyik főszerepét Győrben, Hübner Félixet.
Csankó Zoltán: Így van, én játszottam és arról szól, hogy beleszeret a gróf egy fiatal lányba, akinek színészi ambíciói vannak és akit el is vesz feleségül, cserébe kitartja az egész családot.
Heltai Jenőnek nagyon megtetszhetett ez a téma, és két évvel később,1914-ben megírta „A tündérlaki lányokat”, amiben szerepel egy gazdag báró, aki egy fiatal színésznőt tesz a szeretőjévé, cserébe itt is kitartja az egész családot.
Heltai írása egy kicsit bulvárosabb, szövevényesebb történet, melynek többféle olvasata lehet, többféleképpen lehet értelmezni.
Pozsgai Zsolt, aki „kezelésbe vette” a darabot szerintem nagyon jól nyúlt bele dramaturgiai szempontból. Még slusszpoént is fűzött az eredeti műhöz, amit természetesen nem akarok elárulni. Szép, megható történet, sok nevetéssel.

Az Özvegy és „A tündérlaki lányok” is nyilatkoztak portálunknak, megkeresésünkre.

Agócs Judit: „ Egy kis idő után most játszom újra a Kisfaludy Teremben felnőtteknek szóló előadásban. A legutóbbi bemutatóm a 4x100 című darab volt, amikor még Artúrka a pocakomban volt. Azért is örülök nagyon, hogy újra játszhatok ott is, mert sokkal közelebb érezhetjük magunkat a közönséggel, sokkal jobban látom a reakciójukat. Közhelyesen hangzik, amit gondolok, de most is jó kis csapat alakult ki, nagyon jó a hangulat. Szeretem a szerepemet az özvegyet, akinek négy lánya van, viszont azt gondolom, hogy a valós életben kicsit fiatal vagyok még hozzá. Ugyanígy korban az „István a király”- ban sem lehetne a valóságban gyerekem az István. Mégis nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy rám bízta ezeket a szerepeket Forgács Péter igazgató úr.”

Mózes Anita: „A mi tündérlaki lányaink egy magyar Hamupipőke történetre hajaz. Elrajzolásban és a helyzetekben is egészen mesei, de személy szerint próbáltam törekedni arra, hogy Olga, a karakter, akit játszok, ne egydimenziós gonosz mostoha legyen, hanem emberien önző és esendő. Mert ő is szereti a testvéreit, de a céljai és az álmai érdekében mindent megtesz, hogy elérje őket. Tapos és könyököl. És ez a valóságban pont így igaz nagyon sok emberre. Persze, kivételek mindig vannak.”

Dunai Csenge: „Mindig valahogy az éppen aktuális szerelem tűnik öröknek és a legnagyobbnak...Így vagyok ezzel én is a Tündérlaki lányok című előadás kapcsán. Ez az előadás most az én legnagyobb szerelmem. A történeten keresztül rendkívül sokféle embertípust ismerhetnek meg a nézők. Hogy a végére kinek mi lesz belőle a tanulság, vagy éppen a nézők közül ki ismer rá édesanyjára, testvérére, szomszédjára vagy éppen saját magára, az majd elválik. Mindenesetre azt borítékolom, hogy jól fognak szórakozni!”

Molnár Ágnes: „Heltai darabjában a családi idill csak látszat. Mögötte anyagiaskodás, szégyen és szenvedés rejtőzik. Tündérlaki Manci, akit én alakítok egy igazán képmutató, önző testvér, aki az önálló élet reményében óriási szívességet kér Boriskától. Három milliót szeretne, ugyanis a "nem Pedagógus, hanem Tornatanár" szerelme csak ezzel a komoly hozománnyal hajlandó a házasságra.

A próbafolyamat minden pillanatát élvezem. A darab remek, a csapat kiváló, a díszlet és a jelmezek gyönyörűek. Hála és köszönet a lehetőségért!

Remélem a győri közönség is éppen úgy fogja szeretni a darabot, ahogyan mi szeretjük. Egy biztos: szívünk-lelkünk benne van...”

Kiss Tünde: „Heltai csodás, szívszaggató darabot írt egy család és a közvetlen környezetükben élők, hozzájuk tartózók kapcsolati viszonyairól, az igazi szeretetről és a valódi gonoszságról. Nagyon összetett, szép jellemek megformálását követeli meg a színészektől ez a mű, melyben- úgy érzem - segítséget tudtunk nyújtani egymásnak, mint kollégák, mint csapat. Tündérlaki Sári egy fiatal kamaszlány, aki már-már a felnőtté válás útját kezdi. Szegényt mindig kihagyják a nagy családi beszélgetésekből, a zongorához ültetik, hogy ne is hallja, miről esik szó. Nem csoda, hogy ezek után nem vágyik a zongora-művésznőségre. Lassan előkerülnek a szőnyeg alá sepert titkok, s ezek nagy döntésre késztetik a kis lányt. Mindent nem szeretnék elárulni róla, de azt bizton mondhatom, nagyon megszerettem Sárikát, hálás vagyok, hogy elmesélhetjük a Tündérlakiak történetét.”

Az előadát színpadra alkalmazta: Pozsgai Zsolt

Szereplők: Agócs Judit, Dunai Csenge, Mózes Anita, Molnár Ágnes, Kiss Tünde, Mézes Violetta, Bende Ildikó, Csankó Zoltán, Sárközi József, Bródy Norbert és Török András

További képek megtekinthetők az előadásról az alábbi linken:

http://ezisgyor.blogspot.com/2019/02/a-tunderlaki-lanyok-bekoltoznek-gyori.html

Szerkesztette és az interjúkat készítette: Csobay Dániel

Fotók: Csobay Dániel fotográfus