A busójárás a maga nemében a világon egyedülálló farsangi karnevál. A legelterjedtebb magyarázat szerint célja a téltemetés, a télűzés volt. Az emberek ilyenkor azért bújtak ijesztő ruhákba, mert azt várták, hogy a tél megijed tőlük és elszalad, de van történelmi alapja is: a mohácsi csatát követően a maskarások így űzték el a Duna túlsó felén táborozó oszmánokat.

– A felvonulók javarészt saját ruháikba bújnak, de vannak olyan csoportok is, akik a polgármesteri hivataltól bérlik jelmezüket. Egy ilyen ruha, szerelés körülbelül 150-200 ezer forint között mozog, úgyhogy nem egy olcsó mulatság – fogalmazott a hírTV-nek Huszt Béla, a Busóklub elnöke.

A busójárást több mint 80 éve elevenítették fel úja, 2009-ben az UNESCO a szellemi világörökség részévé nyilvánította. Ennek köszönhetően minden eddiginél többen látogattak el a hétvégén a Duna-parti városba.

– Azt tapasztaljuk, hogy ebben az évben soha nem látott érdeklődés kíséri a busójárást, csütörtöktől, kisfarsangtól kezdve. Mi arra törekszünk, hogy ne csak vasárnap, a fő napon, ne csak ezen az öt napon, hanem az év minden részében tudjunk majd az embereknek ízelítőt adni a busójárási hangulatból – nyilatkozta Szekó József Mohács fideszes városvezetője.

Az idei busójárás nem csak a nézők, de a résztvevők tekintetében is rekordot döntött. A harminc helyi csoportban összesen 850 busó vonult fel, és próbálta meg elűzni a telet. (rá)

hírTV