Az átlagos 3,54 hónapnál kevesebb ideig keresik első munkahelyüket az orvos- és egészségtudományi, jogi és igazgatási és a gazdaságtudományi végzettséggel rendelkező frissdiplomások. Hozzá kell tenni azonban, hogy az első terület esetében a gyakornoki programok biztosítják a gyors elhelyezkedést. Hosszabb időt vesz azonban igénybe az első munkahely megtalálása a természettudományi, agrár, pedagógus és társadalomtudományi végzettségűek körében. A 4500 2007-ben diplomát szerzett volt hallgató kérdőíves megkeresésével végzett kutatási program azonban a megszerzett végzettség hasznosíthatóságára is kitért. Így felmérték, hogy a három évvel ezelőtt végzettek szerint munkájuk kapcsolódik-e felsőfokú tanulmányaik szakterületéhez. Az eredmények alapján mindössze 14,4 százalék azoknak a diplomásoknak az aránya, akik végzettségüket egyáltalán nem hasznosítják munkájuk során. Az átlagosnál nagyobb ez az arány az agrár, természet- és társadalomtudományi végzettségűek körében. Az orvos- és egészségtudomány, a jog és az informatika végzettjei között vannak legkisebb arányban a fenti értelemben vett pályaelhagyók. A vizsgálat eredményei alapján azonban nem lehet kijelenteni azt, hogy a teljes mértékű diploma és munka egyezése értékesebb, mint a szakmai ismeretek részleges felhasználása. Egyes végzettségeknek - mint a bölcsészettudományi, műszaki vagy gazdasági diplomák - épp a magas fokú konvertálhatóság adja meg az értékét, míg más szakmák - jellemzően a jogi, orvosi vagy informatikai - erős becsatornázó jellege stabilabb munkaerő-piaci pozíciót, ugyanakkor szűkebb mozgásteret is jelent.

A kutatás szerint a végzettek majd hetven százaléka három évvel diplomázása után sem váltott munkahelyet, ami már hosszú távú munkavállalásnak tekinthető. A munkaerő-piaci karrier kezdetén főleg az orvos- és egészségtudományi, informatikai és agrár állások mutatnak ilyen szempontból stabilitást. A legnagyobb rugalmasság a gazdaságtudományi végzettséggel rendelkezők, körükben is főként a vendéglátással, idegenforgalommal kapcsolatos diplomásoknál figyelhető meg, azaz ők viszonylag gyakran váltanak munkahelyet. A frissdiplomások háromnegyede emellett még nem vezető pozícióban, hanem alkalmazottként dolgozik. Vezetői pozícióval nagyobb arányban a magánszférában működő kisebb cégek, kft-k esetében találkozhattunk. A végzettek 7,4 százaléka inaktív csupán három évvel diplomázása után: a munkanélküliek arány mindössze 2,4 százalék, a fennmaradó öt százalékot alapvetően a kisgyermekesek alkotják. Ez az arány a női többséggel leginkább jellemezhető bölcsész és pedagógusképzési csoportokban magasabb az átlagnál. A munkanélküliek átlagosnál nagyobb, öt százalékos arányát a műszaki területeken mérték. Saját vállalkozást mindössze 2,6 százalékuk visz teljes státuszban. Ez az (ön)foglalkoztatási forma az agrár terület végzettjeit az átlagnál jobban jellemzi. A túlnyomó többség minden képzési területen az alkalmazottaké, a megkérdezettek 81 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

Az eredmények szerint három évvel a diplomázás után a végzettek 21 százaléka az állami, 22 százaléka az önkormányzati szektorban helyezkedett el. A végzettek körében mért 135 ezer forintos nettó havi átlagkereset pedig lényegében megfelel a KSH által nemzetgazdasági szinten regisztrált átlagos nettó keresetnek. Igaz, a statisztikai hivatal adata a szellemi és fizikai munkát végzők nettó béréből áll össze, míg jelen kutatás csak 2007-ben végzett szellemi foglalkozásúak jövedelmét mérte. A keresetek alakulása a gazdaságtudományi, informatikai, jogi és műszaki diplomával rendelkezőknek kedvez. A két előbbi terület - gazdaságtudományi és informatikai - végzettjei körében mutatkozott ugyanakkor a jövedelmek legnagyobb szórása is, tehát az átlagos összegen belül itt vannak a legjelentősebb szakmán belüli eltérések. A legalacsonyabb fizetéssel jellemezhetők a pedagógusok, valamint a természet, bölcsészet- és társadalomtudományok végzettjei, sőt a kezdő orvosok is.

Jövedelmüket tekintve különösen a pedagógusok, a társadalom- és természettudomány végzettjei és a pályakezdő orvosok nyilatkoztak negatívan. A gazdaság, informatika, vagy jog területein végzettek az átlagosnál elégedettebbek havi jövedelmükkel, juttatásaikkal. Az elégedettség másik dimenziójával, a munka tartalmával összevetve úgy tűnik, hogy a jogászok és informatikusok elégedettségi szintje a legkiegyensúlyozottabban pozitív. Ők mind anyagilag, mind tartalmilag, sőt munkájuk presztízsét tekintve is elégedettek munkájukkal. A pedagógusképzés és orvosi-egészségtudományi végzettség esetében a szubjektíve alacsony kereseti szintet a munka tartalmának magasra értékelése kompenzálhatja.

(http://www.edupress.hu/)