A tájékoztatás szerint az európai járványügyi központ tavaly novemberi előrejelzése szerint a H1N1 vírus az egyes országok lakosságának 20 százalékát betegíti meg. Ehhez képest Magyarországon a becsült adatok alapján az embereknek csak 8 százaléka kapta el a pandémiás vírust. Az uniós prognózis szerint a fertőzésben 100 ezer lakosból 3 hal meg, Magyarországon ez a szám 1,3.

A súlyos influenzás szövődmények miatt kórházba kerültek közül intenzív ellátásra szorulók arányát az európai előrejelzés 15 százalékra becsülte, a magyarországi tény viszont 11 százalék lett. Az intenzív osztályon kezelt H1N1 fertőzött betegek közül viszont Magyarországon több szorult gépi lélegeztetésre, mint azt az unió prognosztizálta: 50 százalék helyett valójában az intenzíven kezelt betegek több mint kétharmadát, 67 százalékát lélegeztették mesterségesen.

Az országos tiszti főorvos összefoglalója megállapítja azt is, hogy Magyarország a világon az elsők között, 2009 szeptemberében kezdte meg a pandémiás influenza elleni védőoltási kampányát. Csak Ausztrália, Kína, valamint Omán kezdte meg ugyanekkor. A világ másik 14 országa csak októberben illetve 18 másik ország novemberben indította el a kampányát. A nyugat-európai országok többsége a járvány csúcsa körül, vagy csak azt követően tudta elkezdeni a védőoltási kampányát. Az Unióban az átoltottság 2010. február végére 8,5 százalék, Magyarországon 30 százalék, ami nemcsak európai, hanem világviszonylatban is kiemelkedő arány.

A tájékoztató szerint az oltási kampány során jelentős oltás-ellenes erőkkel kellett megküzdeni. Az értékelésben az országos tiszti főorvos elismeri a felkészülés során erre nem számítottak. Azonban azt is megjegyzi, hogy az oltás-ellenes kampány nemcsak Magyarországon, hanem az összes oltási kampányba kezdő országnál problémát
jelentett.

A tájékoztatás szerint az unió valamennyi országa most saját pandémiás értékelésén dolgozik, amelyek eredményeit Brüsszelben, egy közös konferencián vitatnak majd meg július 1. és 3. között.