A dinnyetermesztők szerint halálos döfést kapott a szakmájuk. Nem is egy szúrás érte őket, hanem számtalan, az ágazatot „kivéreztette” a pocsék időjárás, a külföldi termelők dömpingáradata, és hazai piac nyomott árai. Egyre többen mondják azt: az idei lehet az utolsó év, amikor még kimennek a földekre: ha ebben az évben sem lesz bevétel, végleg felhagynak a kísérletezéssel.

A tavalyi esztendő volt a legrosszabb, ezer hektáron alig volt dinnyetermés, de már az azt megelőző év is próbára tette a gazdákat. A becslések szerint idén egy hektár beművelési költsége egymillió forint is lehet, ezért már sokan fel is adták, mások azt mondják, ez az esztendő lehet az utolsó próbálkozás, és egyéb lehetőség híján hitelből vágnak bele az új szezonba.

Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke úgy látja, még egy csapás, és végveszélybe kerülhet az ágazat, amely tízezer embernek biztosít munkahelyet. Idén egyébként minden eddiginél kisebb területet ültetnek be dinnyével, az elmúlt 4-5 évben ugyanis folyamatosan csökkent a jövedelmezőség a rossz idő, az alacsony és rendezetlen felvásárlási árak, az ellenőrizetlen minőség, nem utolsó sorban pedig a piacot elárasztó, a magyar dinnye presztízsét is rontó import gyümölcs miatt.

Hét éve még Magyarország volt a világ harmadik legnagyobb görögdinnye-termesztője, ma már viszont nem is jegyeznek bennünket - hívja fel a figyelmet a szakember. A szaktárca és az ágazat ezért most azon dolgozik, hogy a szezon kezdetére elkészülhessen az a termelőket védő szabályozás, amely csak a megfelelő engedéllyel rendelkező felvásárlót, kereskedőt engedi a gyümölcs közelébe, az elmúlt három évben ugyanis nagyon felhígult ez a réteg, aminek az lett az eredménye, hogy sok termelő pénzt sem kapott az árujáért. De önvizsgálatot kell tartaniuk azoknak a termelőknek is, akik a hosszú távú tervezés helyett minél előbb, minél több pénzt próbáltak szerezni - hívja fel a figyelmet az elnök.