Az Európai Ifjúság Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ (EIKKA) 2009 decemberében országos ifjúsági felmérést végzett csaknem ötszáz diák bevonásával. Jancsák Csaba, az EIKKA vezető szociológusa, a kutatás vezetője elmondta, hogy a felsorolt 24 negatív társadalmi jelenség közül a válaszadók 92 százaléka fél Magyarországon a munkanélküliségtől, és 88 százalékuk ennek elkerülését jelölte meg a továbbtanulás fő okaként. A válaszadók csaknem 80 százalékánál beszélhetünk tudatos karrierépítésről, a kutatásból azonban sajnos az is kiderül, hogy a diákok nincsenek tisztában vele, milyen kvalitásokra van szükség bizonyos képzésekhez.
A felsőoktatási intézmény kiválasztásánál a megkérdezettek leginkább (61%) az ott megszerezhető diploma piacképességét, legkevésbé (5%) pedig a minősített oktatók számát veszik figyelembe. A hallgatói juttatások mértékét a válaszolók 41 százaléka, az adott egyetemi, főiskolai diákéletet és szabadidős lehetőségeket pedig - harmadikként a sorban - 40 százaléka tartja fontosnak. Negyedik helyen a nyelvtanulási lehetőségek, az ötödiken pedig az intézmény tudományos színvonala szerepel. A legkevésbé figyelembe vett szempontok között szerepelnek az egyetem hagyományai és a hallgatói létszám.

Bizonytalanok a diákhitellel kapcsolatban
A diákhitel felvételével kapcsolatban a diákok többsége bizonytalan, sokan már most tudják, hogy nem fognak élni egyetemi éveik alatt ezzel a lehetőséggel. A válaszadók alig tizede azonban biztosan ebből a forrásból finanszírozza tanulmányait.

Sokak döntését a szülők befolyásolják
A diákok többsége döntően saját magában keres először megerősítést, amikor a döntését meghozza, felméri képességeit, ehhez mérten próbál meg választani - olvasható a tanulmányban. A végzés előtt álló diákok 89 százaléka figyelembe veszi a szülők véleményét, az ő tanácsaik jelentőségét követi pedig szorosan a barátoké 88 százalékkal. A válaszolóknak pedig alig a fele veszi figyelembe az osztálytársak véleményét.
A felmérésből az is kiderül, hogy az érettségi előtt álló fiatalok negyedét döntően befolyásolja az intézmény kiválasztása során az esély, hogy felveszik-e az adott intézménybe, ezt követi a sorban a szülők tanácsa (a fiatalok 9 százaléka számára döntően, további 29 százaléka számára pedig nagyrészt befolyásoló erejű a szavuk), majd az ismerősök, barátok véleménye (6%; 30%). A megkérdezettek csaknem fele nyilatkozott azonban úgy, hogy nem befolyásolja őket a barátok döntése.
Jancsák Csaba elmondta, hogy a felvételi lapok kitöltésénél a fiatalok első helyen egy "álomszakot" jelölnek meg, függetlenül a bekerülési esélyektől, majd második helyen célozzák meg a realitást. A biztos bekerülés érdekében egy alternatív út is felkerül a jelentkezési lapra, felsőfokú szakképzés, vagy költségtérítéses alapszak formájában.

Hét százalék az anyagi korlátokat miatt nem akar továbbtanulni
A megkérdezett diákok 86 százaléka tervezi a továbbtanulást, négy százalékuk pedig biztosan nem akar egyetemre, főiskolára járni - válaszolták akkor a tanárok. Azt, hogy miért nem tervezik a továbbtanulást, a fiatalok 44 százaléka a munkavállalási szándékot említette, 21 százalékuk mondta pedig azt, hogy nem szeret tanulni. Minden hetedik diák ugyanakkor azért nem jelentkezik egyetemre, vagy főiskolára, mert véleménye szerit annak nincs értelme. Hét százalék az anyagi korlátokat emelte ki.

(www.edupress.hu)