A pünkösd az ószövetségi zsidóknál aratási hálaadó ünnep volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett. A pünkösd újszövetségi egyházi ünnep is: a Szentlélek eljövetelének emlékét ünneplik ilyenkor a keresztények. A Szentlélek ezen a napon jött el Jézus Krisztus anyjára, Szűz Máriára, valamint az apostolokra, és ők különféle nyelveken kezdtek el beszélni. A pünkösdvasárnap a húsvét utáni ötvenedik napra esik, így legkorábban május 10-én lehet, a legkésőbbi időpont pedig június 13. A pünkösd szó görög megfelelője ötvenet jelent.

Pünkösdi királyság

Számos népszokás is kapcsolódik az ünnephez. Ilyen a pünkösdi királyválasztás, amely a középkor óta ismert. Lényege, hogy ügyességi versenyen kiválasztották a legrátermettebb legényt, aki később a többieket vezethette. A pünkösdi királyt minden mulatságra, lakodalomba meghívták, ingyen ihatott a kocsmákban. Ez a „tisztség" azonban általában csak egy hétig tartott, innen jön a „pünkösdi királyság" kifejezés.

Csíksomlyó

Pünkösdkor egyes helyeken virágokat tesznek az ablakokba, kerítésekre, hogy ne csapjon a házba a villám. Szintén sokfelé elterjedt a pünkösdi királynéjárás. Ilyenkor nagyobb lányok körbevisznek a faluban egy kisebb, szép lányt, akinek virág van a hajában. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek, és kendőt vagy fátylat tesznek a lányra, közben pedig termékenységvarázsló mondókákat skandálnak.

A csíksomlyói búcsú már a 15. században is ismert pünkösdi zarándoklat volt. Manapság is ezrek látogatnak el ilyenkor az egyik legfontosabb Mária-kegyhelyhez.

(FH)