A globális klímaváltozás miatt jelenleg a jégeső fenyegeti leginkább a gyümölcstermést. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatási és Fejlesztési Intézetében a szakemberek másfél éve kutatják a védekezés lehetséges módszereit és rendszereit, így találtak rá a Belgiumban már 11 éve működő jégvédelmi ágyúkra. Több mint egy hónappal ez előtt hat magyarországi vállalkozásnál (Csengerben, Nyírbátorban, Derecskén, Nagykanizsán, Sopronnémetiben és Nagykutason) hét jégvédelmi ágyút helyeztek üzembe, ezeket most tesztelik. Az eredmények azt mutatják, hogy megoldást jelenthetnek a kertészeti vállalkozások, de akár üvegházak, fóliák, vagy más, sérülékeny építmények számára is.

A berendezés működtetése egyszerű, bármilyen távolságról sms üzenettel, illetve telefonhívással indítható és leállítható. Beruházási költsége viszonylag alacsony, a védett terület méretétől függően hektáronként 150-400 ezer forint, míg a jégháló felszerelése ennek akár tízszerese is lehet.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem kutatója a Független Hírügynökségnek elmondta: a jégszemcse-képződés (melynek eredménye a jégeső) egyik feltétele a zivatarfelhőben, hogy a pozitív és negatív töltések rétegződnek. Az ágyú éppen a rétegződést zavarja meg. A jégvédelmi ágyúk működési elve: az acetiléngáz (ami robbanékonyabb a PB-gáznál) és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként nagy erejű és koncentrált robbanást hoznak létre, amelynek lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja. A lökéshullám a levegő különböző töltésű rétegeit összekavarja, ezzel megszünteti vagy tompítja a jégszemcse-képződés egyik fontos feltételét.

Egy ágyú akár 80 hektáros területen is képes megvédeni az ültetvényt. Akkor hatékony, ha a vihar előtt legalább húsz perccel beindítják. Egyelőre tesztelik, az utóbbi hetekben erre éppen elég alkalom is kínálkozik.

(FH)