Amilyen szerencsétlenül indult, legalább annyira balszerencsésen fejeződött be a 21. Miskolc Rally a Spitzmüller Csaba - Bazsó Attila páros számára. Spiciék egy bosszantó technikai hiba miatt az első kör végére másfél perc hátrányba kerültek az éllovasokhoz képest. A 15. helyről kezdték meg a felzárkózást, szakaszgyőzelmet szereztek és az utolsó gyorsasági előtt egészen a 7. pozícióba kapaszkodtak fel. Ahogy a miskolci közönség kedvenc fogalmazott; 19-re lapot kértek a Power stage-n, ám ezúttal nem jött be a húzás: hatalmasat estek és egy árokpart mellett fejezték be a Miskolc Rally-t.

Sajnos nem indult jól számunkra a Miskolc Rally. A salakmotor pálya kritikán aluli állapotba került mire mi odaértünk. Így a nagyérdeműt nem tudtuk kellőképpen kiszolgálni és szórakoztatni, ez volt az első fájó pont. Ami viszont még jobban fájt az az, hogy amikor tizedmásodpercekért kell harcolni, akkor az első szakasz előtti gumimelegítés közben az autónk felmondta a szolgálatot, gyakorlatilag háromhengeres lett. Az volt a probléma, hogy négy nagyon hosszú gyorsaságit kellett teljesíteni, mire visszaértünk a szervizparkba. Iszonyatosan sok időt vesztettünk. A szervizben a srácok mindent kicseréltek, még az injektorokat is. Ez a három hengeres probléma már Egerben is előjött és akkor a verseny után találtunk is egy hibás alkatrészt, amit kicseréltünk, azt hittük, hogy azzal orvosoltuk a hibát. A versenyt megelőző teszten is tökéletesen működött az autó, a telemetrián semmilyen adat nem mutatta azt, hogy bármi probléma lenne a Lancerrel, úgyhogy nagy kár ezért az incidensért, mert itt el is úszott a versenyünk.

A 15. helyről kellett megkezdenünk a felzárkózást. Az első szakasz után, amit már jó autóval teljesítettünk, éreztem, hogy abszolút helyünk van az élmezőnyben, onnantól végig a top 3-ban autóztunk. Tudtunk szakaszt nyerni, és elérhető közelségbe került az ötödik hely. Az utolsó szakasz előtt Menyáék 2.8, Balog Jancsiék pedig 4.4 másodpercre voltak tőlünk. Éppen ezért rettentően gyorsan próbáltunk menni az utolsó szakaszon, ráadásul ez volt a power stage, amin még extra pontokat is lehetett szerezni. A hátsó gumikat nem tudtam, tökéletesen felmelegíteni, mert az etap útvonal annyira rossz minőségű volt, hogy azon nem lehetett igazán, csak az elsőket melegíteni. Kicsit talán óvatosabban kellett volna menni az első kanyarban, de sajnos nekünk erre akkor nem volt lehetőségünk, nekünk abszolút kockáztatni kellett. Aki kockáztat, az sajnos így is járhat. Egy féktávon megcsúszott az autó, azt még összekapartam valahogy, de közben ráfutottunk a kanyarban lévő dobra, ami megdobta az autót, úgyhogy megint elvesztettem, és onnantól megakadtunk a csipkebokrok között. Ott fordultunk hosszába egyet meg még keresztbe kettőt. Szerencsére senkit sem találtunk el és nekünk sem esett semmi bajunk.

Az autó sérüléseiről csak annyit, hogy ahhoz képest, hogy mekkorát estünk, közel sem akkora a probléma. Persze biztosan csak akkor látjuk a kár mértékét, ha a szerelők szétszedték az autót. Bízom benne, hogy a Szombathely Rallye-ra elkészül az autó, de, hogy indulunk-e, azt jelenleg még nem tudom.