A kabinet terveiről elsőként Nagy Anna számolt be, aki a rokkantnyugdíjasok feltűnően magas számát emelte ki: közlése szerint Magyarországon 724 ezer rokkantnyugdíjas él, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas szám – olyan országokban sincs ennyi, ahol a közelmúltban háború zajlott. Nagy arra is rámutatott, hogy míg Európai Unióban 50 százalék a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási aránya, addig Magyarországon ez kevesebb, mint 25 százalék.
A megoldást a kabinet az ellenőrzésben látja, mivel így szerintük legalább 110 ezer személyt tudnának munkára fogni az érintettek közül; arról egyelőre nem esett szó, hogy a vizsgálatra miként kerülne sor – egyénenként, orvosi alkalmassági vizsgálatokkal – és hogy mennyibe kerülne az ellenőrzés.

„Bűnbakot csinálnának belőlünk”
Megtévesztőnek tartja a 720 ezres szám említését Hegedűs Lajos, mivel munkaügyben ennél lényegesen kevesebb rokkantnyugdíjas jöhet szóba. „A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján 370 ezer nyugdíjkorhatár alatti rokkantat tartanak számon – a többi 350 ezer pedig már betöltötte 65. életévét” – állítja a MEOSZ elnöke, hozzátéve, hogy a korhatár alattiak száma az EU-tagállamok között sem feltűnő, inkább a középmezőnyhöz tartozik.
A munkalehetőségek szűkösségén túl Hegedűs szerint már csak azért is lenne nehéz „visszatéríteni” a rokkantnyugdíjasokat, mert a KSH adatai alapján több mint nyolcvan százalékuk 46-64 év közötti, és ez a korosztály sajnos épen, egészségesen is ritkán jut új álláshoz. Helyzetüket súlyosbítja, hogy közülük sokan csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek – a nehéziparból és mezőgazdasági területekről érkeztek, az ott végzett munka pedig életre szóló egészségügyi következményekkel járhat.
„Bűnbakot csinálnának belőlünk” - fogalmaz kérdésünkre Hegedűs Lajos – „a bejelentések alapján úgy tűnhet, mintha mindnyájan csalók volnánk, pedig a rokkantnyugdíjasok átlagosan 28 év munkaviszony után részesülnek – megérdemelten – ebben a juttatásban”. Az egyesület vezetője szerint Magyarország gazdasági problémáját nem az ő ellenőrzésük fogja megoldani – s bár csalók köztük is akadnak, emiatt az elkövetőket és nem az egész rendszert kell szankcionálni. „Volt idő, amikor a kormány abban volt érdekelt, hogy a munkanélküliek helyett inkább a rokkantnyugdíjasok száma nőjön; az EU-ba történő belépésünkkor sok bánya szűnt meg, a bányászoknak pedig a rokkant-nyugdíjat ajánlották lehetőségként – mivel az uniós tagsághoz akkor be kellett tartani a munkanélküli rátákat” – emlékeztet Hegedűs Lajos, hozzátéve, hogy ezek után legalábbis különös nagy számok emlegetése.

A potyautasra utaznak
Természetes, hogy a 65 év felettieket nem ellenőrizzük – mondta a 720 ezres számra utalva kérdésünkre Nagy Anna; a kormányszóvivő szerint ugyanakkor a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok több százezres táborát mindenképp szűrni kell, hiszen a rendszer sok potyautast is támogat, akik szociális járulékokat felvéve dolgoznak, vagy éppen szimulálva igényelnek támogatást. Nagy úgy véli, a kontrollal nem csak a jobb híján rokkant-nyugdíjból élők nagy része visszavezethető a munka világába. Az ellenőrzésekről szólva Nagy Anna úgy fogalmazott, ennek folyamatosnak kell lennie - konkrétumokról, például a vizsgálat időtartamáról, költségeiről azonban nem tett említést.

Ne a kárt - a megmaradó képességet nézzék
A rokkantnyugdíjak ellenőrzését uniós direktíva írja elő, nem csak Magyarországon, de az EU más tagállamaiban is – mondta a kormányzati bejelentés kapcsán Selmeczi Kamill, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ)elnöke. A vizsgálat tehát egyébként is kötelező érvényű lenne, ám ettől függetlenül jól illeszkedik a kormány munkahelyteremtő és kiadáscsökkentő tervei közé. Selmeczi azonban arra figyelmeztet, hogy a rokkantnyugdíjasok köre nem homogén: a gondozásra szoruló és munkaképtelen személyektől a maradandó egészségkárosodást szenvedő, de még dolgozni tudókig terjed a skála, akik közül sokan szociális járulékként, jogszerűen kapnak támogatást.
A FAKOOSZ elnöke szerint főként a harmadik csoportba tartozókat érdemes ellenőrizni, akik 50 százaléknál nagyobb szintű egészségkárosodás után kapnak rokkantnyugdíjat, de emellett akár nyolc órában is foglalkoztatják őket valahol. Közülük is azok a legmobilisabbak, akik átmeneti jelleggel, 1-2 évre kerülnek be a rendszerbe. Selmeczi Kamill mintegy 100 ezer érintettel számol, ám személy szerint nem hiszi, hogy nagy tömegeket lehet visszavinni a munkaerőpiacra; 'a rokkantnyugdíjasok többsége 5-6 éve ebben a státuszban van, kiestek a munka világából' - jegyzi meg kérdésünkre. Az ellenőrzés szerinte egyébként nem járna pluszköltségekkel, hiszen a jogosultságot amúgy is folyamatosan ellenőrzik. Selmeczi arra is rámutat, hogy a vizsgálatot nem az egészségkárosodás, hanem a megmaradó munkavégzési kompetencia oldaláról kellene megközelíteni; a cél nem az, hogy valaki a süllyesztőbe kerüljön, hanem hogy megváltozott képességei ellenére is megélhetéshez jusson - véli a FAKOOSZ elnöke.

Koncz Tamás

OrientPress Hírügynökség