Hírek
2012. Szeptember 21. 13:35, péntek |
Külföld
Forrás: MTI
Andor László: Németország is felelős a válságért
![Andor László: Németország is felelős a válságért](/external/image_cache/c/a/b/cabbb8202ce6ef8d683191a4956bff11.jpg)
A bérszínvonal emelkedésének korlátozására törekvő német gazdaságpolitika is hozzájárult az euróövezeti válsághoz - véli Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért felelős biztosa.
A magyar uniós biztos a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban pénteken megjelent interjúban kifejtette: Németország az utóbbi tíz évben "rendkívül visszafogott" bérpolitikát követett, hogy "egy-két évre versenyképesebb legyen". Ennek a politikának a hatásai azonban nem korlátozódtak Németországra.
Az euróövezeti "egyensúlytalanság nem csupán a válságállamokban követett hibás politika következménye", Németország is szerepet játszott benne az "egyesek szerint merkantilisztikus" - az export növelésére koncentráló - gazdaságpolitikájával, amely az egyensúlytanság fokozásával hozzájárult a válság kialakulásához - mondta Andor László.
Hangsúlyozta: az EB a minimálbér bevezetése mellett foglal állást, Németországban azonban még ennél is fontosabb, hogy a béreknek "ismét követniük kell a termelékenységet".
A német szakszervezetek mellett működő Hans Böckler alapítvány gazdaságkutató intézetének egy tanulmánya szerint 2000 és 2010 között az euróövezeti tagországok közül Németországban nőttek a legcsekélyebb mértékben a bérek. A tagországok többségében évente átlagosan 3 százalékkal, egyes államokban pedig 4 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, Németországban viszont csak 1,7 százalékkal. A béremelkedés visszafogását a szakszervezetek is támogatták, mert azt remélték, hogy ennek révén csökken a munkanélküliség.
A politika bevált, hiszen a 82 milliós országban történelmi mélyponton, 3 millió alatt van a regisztrált munkanélküliek száma. Ugyanakkor egyre többen dolgoznak a havonta mindössze 400 euró jövedelmet biztosító "aprómunka" - angolosan minijobnak nevezett - konstrukcióban.
Andor László ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőpiac "egyre inkább széttöredezik" Németországban, a munkavállalók jelentős része beszorulhat a minijob-kategóriába, és így "a szegénység csapdájába" eshet.
Az EB az idén áprilisban javasolta, vezessék be a minimálbér intézményét azokban a tagországokban, ahol ez még nem történt meg. Németországban ismeretlen a valamennyi ágazatban kötelező, államilag rögzített minimálbér. Ugyanakkor egyes szektorokban a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek megállapodása alapján rögzítik az órabér alsó határát. A szakszervezetek évek óta követelik a kormánytól, hogy vezesse be a törvényileg rögzített minimális órabér intézményét, ennek összegét pedig 8,50 euróban állapítsa meg.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Július 19. 08:15, péntek | Külföld
Az Európai Parlament megválasztotta Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökévé
Újraválasztotta az Európai Parlament plénuma csütörtökön Strasbourgban Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnöki tisztségébe.
2024. Július 19. 08:08, péntek | Külföld
Donald Trump az Egyesült Államok megosztottságának lezárását ígérte
Az Egyesült Államok politikai megosztottságának lezárását ígérte Donald Trump a Republikánus Párt elnökjelölő konvencióját lezáró beszédében csütörtökön Milwaukee-ban.
2024. Július 18. 07:55, csütörtök | Külföld
Donald Trump megfizettetné a védelmet Tajvannal
Tajvannak fizetnie kellene a védelemért, mert a sziget semmit sem nyújt az Egyesült Államoknak - jelentette ki Donald Trump amerikai elnökjelölt a Bloomberg Businessweek hetilapnak adott interjújában.
2024. Július 18. 07:48, csütörtök | Külföld
Az Európai Parlament továbbra is kiáll Ukrajna határozott támogatása mellett
A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza.