... fogalmazott pénteken Győrött Nyári Eszter, a Herman Ottó Intézet környezetstratégiai osztályvezetője abból az alkalomból, hogy a Megyeházán átvehették a tanúsítványaikat azok a többségében önkormányzati szakemberek, akik az elmúlt hetekben részt vettek a négy modulból álló, nyolcnapos klímareferens-képzésen a városban. Az oklevelüket át-vevő klímareferensek – részben a Nemzeti Klímaadaptációs Hálózat tagjaiként – sokat tehetnek majd szűkebb-tágabb környezetükben a klímaváltozás hatásai ellen.

– A Nyugat-dunántúli régió – különösen Győr-Moson-Sopron megye – a Kárpát-medencének az a térsége, amely a leginkább alkalmas a szélenergia kiaknázására, akár nagyobb teljesítményű szél-erőműparkok telepítésére is. A Kisalföld kiváló minőségű termőföldje pedig a biomassza-termelés-hez nyújt remek adottságokat – mondta el a képzéssorozat zárása alkalmából Nyári Eszter. A prog-ramban konzorciumi partnerként közreműködő Herman Ottó Intézet környezetstratégiai osztályve-zetője reményét fejezte ki, hogy a tanfolyamot sikerrel teljesítő klímareferensek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy Győr és a környező települések a most zárult európai uniós fejlesztési időszak-hoz hasonlóan az előttünk álló hétéves költségvetési ciklusban is számos sikeres, a környezeti fenntarthatóságot és a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztését célzó programot valósíthassanak meg.

A Győrött 2016. január 12-én elindult, négyszer kétnapos képzés részeként a résztvevők a klíma-változással és annak magyarországi hatásaival, egy-egy ország, régió vagy éppen település sebez-hetőségének mérésével és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás rugalmasságának lehetséges fokozásával, a települési klímaváltozási stratégia készítésének lépéseivel, a projektekhez, pályáza-tokhoz tartozó pénzügyi és technikai ismeretekkel, valamint a projektekhez kapcsolódó kommuni-káció eszközeivel ismerkedhettek meg.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ

Izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással az ország 10 megyéjében, összesen több mint 300, főként önkormányzati vagy önkormányzati intézményi munkatárs részvételével indult el az elmúlt négy hónapban az a képzéssorozat, amelynek célja, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült szakemberek, akik képesek lesznek a klímaalkalmazkodást célzó európai uniós forrásokra jó fejlesztési terveket lefektetni, színvonalas pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani az adott település vagy kistérség lakói javára. A program zárásaként pedig öt helyszínen készül el egy olyan szakértői anyag, amely alapjául szolgálhat az adott település vagy kistérség helyi szintű klímaadaptációs stratégiájának is.

A klímareferens-képzést megvalósító DIPOL Csoport ügyvezetője, Fegyveres-Fiskál Gábor úgy lát-ja: a klímaváltozás kapcsán egyre égetőbbek a feladatok országszerte, hiszen az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is megmutatta, hogy hazánk a többi európai országhoz képest érzékenyebb a klímaváltozásra. A szakember szerint, míg ma még csak kellemetlenségnek tűnik, hogy a szegediek nyaranta rosszabbul alszanak a hőség miatt, az már messze nem tréfa, ha mondjuk 15–20 éven belül teljesen új alapokra kell helyezni a kukoricatermesztést Magyarországon. A DIPOL csoport ügyvezetője figyelmeztetett rá, hogy a Világbank szerint az éghajlatváltozás 2050-ig százmillió embert taszíthat szegénységbe, a klímaváltozás következményei pedig újabb népvándorlást indít-hatnak el világszerte. Óvatos becslések szerint is a globális felmelegedés eredményeként évente 7–10 százalékkal nőhet az allergiás és az asztmás betegek száma, a legfrissebb mutatók alapján pedig, a klímaváltozás okozta aszályok miatt 2015-ben mintegy 100 ezer tonnával kevesebb zöldség és harmadával kevesebb gyümölcs termett Magyarországon. A kevesebb termés miatt a magasabb zöldség- és gyümölcsárakban valamennyien megfizetjük a klímaváltozás hatásait – tette hozzá Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor.

A feladat fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy mostanság válnak elérhetővé a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak klímapolitikai célú pályázati forrásai. A környezeti és energiahatékonysági operatív program 1116,9 milliárd forintos keretének több mint a feléből kimondottan a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó projekteket támogatnak majd, e források tehát számottevő fejlesztésekre adnak lehetőséget nem csak a környezettudatosság és a környezeti fenntarthatóság, de az energia-hatékonyság terén is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült önkormányzati szakemberek, akik képesek lesznek e forrásokra jó pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani – fogalmazott a DIPOL Csoport ügyvezetője.
A programról bővebb felvilágosítás nyújt a www.klimatudatos.hu honlap, valamint a projekt Facebook-oldala a www.facebook.com/klimatudatos címen.