A KMKF sajnálattal állapítja meg, hogy felgyorsult a magyarság asszimilációja a térségben, és a népszámlálások szerint - egyebek között a kivándorlás miatt - több mint tíz százalékkal csökkent a magyarok száma - olvasható a KMKF plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban, amely részletesen foglalkozik a magyar nemzetpolitika aktuális kérdéseivel.

A dokumentum szerint a KMKF "elvárja a román hatóságoktól, hogy szüntessék meg azon székelyföldi önkormányzatok zaklatását, amelyek a román törvényekkel és Románia nemzetközi vállalásaival összhangban a székelység jelképeit használják". A székely zászlók használatáról az állásfoglalás kijelenti, hogy a közösségi szimbólumok és jelképek használata "nem lehet etnikai vita tárgya a 21. századi Európában", hiszen nem sértik a többségi nemzet érdekeit. A magyarok számának csökkenésével kapcsolatban a KMKF - megismételve 2011. március 11-i állásfoglalását - "a külhoni magyar közösségek megmaradásának és jogainak hosszú távú biztosítékát a különböző autonómiaformákban látja, beleértve a területi autonómiát is". A KMKF nyilatkozatában üdvözli és támogatásáról biztosítja az erdélyi magyar érdek-képviseleti szervezetek autonómiatörekvéseihez kapcsolódó idei rendezvényeket. A plenáris ülés végén kiadott állásfoglalás üdvözli a Nemzetstratégiai Kutatóintézet megalapítását, valamint a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és a Kisebbségi Jogvédő Intézet felállítását, továbbá az idei kisiskolások éve programot. A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány 2012 júniusában alakult, és ezzel párhuzamosan jött létre az alapítvány operatív szerve, a Kisebbségi Jogvédő Intézet is. Az alapítvány célja, hogy ösztönözze a kisebbségi jogok európai és nemzetközi összefüggéseinek tanulmányozását, támogassa a jogsértések feltárását és dokumentálását, a jogsérelmekkel kapcsolatos eljárást.

A Romániában tervezett alkotmánymódosítással összefüggésben a KMKF szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja az erdélyi magyar nemzeti közösséget minden olyan kérdésben, amely a nemzeti identitást, a közösségi és nyelvi jogokat, a kulturális és vallási értékeket érinti. Emellett a szervezet támogatja az elkobzott egyházi és közösségi vagyonok visszaszolgáltatását is. A KMKF kívánatosnak tartja, hogy a szlovák parlament módosítsa állampolgársági törvényét, amely "jogfosztással sújtja" azokat a magyar állampolgárságot szerző embereket, akik továbbra is a hazájukban kívánnak élni. Ezért a KMKF felkéri a magyar kormányt, hogy a magyar-szlovák találkozókon kiemelt naprendi pontokként kezelje a magyar állampolgársággal kapcsolatos vitás kérdéseket és a Benes-dekrétumok ügyét - áll a dokumentumban. A második világháború után az akkori csehszlovák államfő, Edvard Benes nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Benes-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.

A délvidéki magyarokat az utóbbi hónapokban ért utcai támadásokkal is foglalkozik a dokumentum, amely szerint a KMKF elvárja, hogy a szerb kormány, a belügyminisztérium foganatosítson megfelelő intézkedéseket a polgárok biztonságának megőrzéséért, a nemzetek közötti viszonyok kiéleződésének megakadályozásáért és a kisebbségek védelméért.