Az illetéktörvény módosítása 2013. január 1-jével markáns változásokat hoz egyebek között az illeték-kulcsrendszer átalakulásával, és az illetékmentességi rendszer kiszélesedésével. A módosítások alapvetően az illetékrendszer egyszerűsítését célozzák, könnyebben érthetővé, és alkalmazhatóvá téve az illetékszabályokat. A legfontosabb tudnivalókat Molnár Kristóf, az Openhouse Országos Ingatlan Hálózat ügyvezetője foglalta össze.

A kormány által október 12-én benyújtott adószabályok 2013-tól módosító törvényjavaslatát az Országgyűlés várhatóan a napokban fogadja el. A csomag csaknem harminc törvényen változtatna. Markánsan módosulnának az illetékfizetési szabályok, és az illetéktörvény módosítása jövőre átalakítaná a több feltételtől függő illetékkulcsok rendszerét és az illetékmentességeket is. Az illetéktörvény ezt követően az ingó tárgyakra is kiterjed. Jelenleg az öröklésnél és az ajándékozásnál 18-18 illetékkulcsot alkalmaznak, e helyett a benyújtott törvényjavaslat két kulcsot indítványoz. Az illeték ugyanis jelenleg a rokonsági foktól, az ajándékba kapott vagy örökölt vagyontárgy értékétől, és attól is függ, hogy lakásról vagy más vagyontárgyról van-e szó.
A törvénytervezetet részletes vitája jelenleg is tart, - ugyan a törvény zárószavazása még hátra van - a tervezet hatálybalépési időpontja 2013. január elseje, ezért már most indokolt a javasolt változások hatásának vizsgálata. S bár már csak néhány hete marad a lakásvásárlóknak, az új szabályok miatt bizonyos esetekben érdemes előbb lépni. - tanácsolja az ingatlanszakértő.

FONTOS TUDNIVALÓK:
Az illetéktörvény változásai – 2013
1. Öröklési illeték
– Egyszerűsödik a kulcsrendszer, a 18 féle mértéket 2 illetékkulcs váltja fel
– A takarékbetét öröklésének illetékmentessége megszűnik
2. Ajándékozási illeték
– A 18 féle mértéket 2 – a szerzett vagyontárgy jellegétől függő – illetékkulcs váltja fel
– A takarékbetét ajándékozásának illetékmentessége megszűnik
– Megszűnik az illetékelőleg intézménye
3. Visszterhes vagyonátruházási illeték
– Egységes, 4%-os illetékkulcs valamennyi vagyontárgy megszerzésekor (kivéve a gépjármű)
– Egyenes ági rokonok visszterhes vagyonszerzése is illetékmentes
– Az ún. negatív illetékalaphoz kapcsolódó illeték megszűnik
– A visszlízing-ügyletek időhatár megállapítása nélkül illetékmentesek
– A 35 éven aluli fiatalokat első lakásszerzésük esetén 50%-os illetékkedvezmény illeti meg, a forgalmiérték-határ 15 millió Ft-ra emelkedik
– Megszűnik az illetékelőleg intézménye
– Megszűnik a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek speciális illetéke
– Megszűnik a lakáscsere illetéke, így ezen jogügyletekre a cserét pótló vétel illetékkedvezményét kell megfelelően alkalmazni
4. Eljárási illeték, egyéb eljárási szabályok
A javaslat elfogadása esetén a 2013-ra tervezett egykulcsos illeték kis mértékben ugyan, de generálhat előrehozott vásárlásokat akár az év utolsó heteiben a biztos lakásvásárlók körében. Hasonló jelenséget már 2010-ben is tapasztaltunk, bár akkor éppen fordított irányban. Sokan elhalasztották az adásvételt 2009-ről 2010-re, amikor az akkori 6 százalékos kulcs 4 százalékra csökkent. – vélekedik Molnár Kristóf. Az új általános öröklési és ajándékozási illetékmérték 18 százalék, míg ugyanilyen módon szerzett lakásnál 9 százalékos kedvezményes illetékmérték lenne. Ennek során jövőre az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon forgalmi értéke, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnának. A javaslat szerint az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése – függetlenül attól, hogy az ingyenes vagy visszterhes –, mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól és a vagyoni érték sem befolyásoló tényező. A váltással azok járnak igazán jól, akik nagy értékű lakást vagy más vagyontárgyat örökölnek vagy kapnak valakitől, akivel nincsenek közeli rokoni kapcsolatban, hiszen jelenleg jóval magasabb illetéket kell fizetniük.

Fiatalok esetében csökken a lakásszerzési illeték. A kormány kiemelt figyelmet fordít a fiatalok lakásszerzési lehetőségeire. Ennek keretében a 35 év alattiak lakásszerzési kedvezménye esetében a jelenlegi 8 millió Ft-os értékhatárt 15 millió Ft-ra tolja ki, és az illetékkedvezmény-maximumot megszünteti. Ebből követezően a 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kellene megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió Ft-ot.
Házastársuk utáni öröklés esetén az özvegyek értékhatár nélküli illetékmentességet kapnak. A jelenlegi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió Ft-jáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának megszerzése tekintetében biztosított illetékmentesség mellett. A kormány az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást javasolja az özvegyek öröklésére is kiterjeszteni, annál is inkább mivel az új Ptk. koncepciója szerint a túlélő házastárs öröklési szabályai markánsan megváltoznak (az özvegy is állagörökös lesz).
Visszterhes vagyonszerzés illetéke. A visszterhes vagyonszerzések esetében a korábbi két kulcsos (4 millió forintig 2%, felette 4%) rendszert a kormány javasolja egy kulcsossá alakítani. Az illeték általános mértéke 4% lenne. Ez a változtatás lehetővé tenné, hogy a vagyonszerzők az egyes vagyonszerzéseikhez kapcsolódó esetleges illetékfizetési kötelezettségüket könnyen kikalkulálhassák.
Megszűnik a negatív illetékalap utáni kötelezettség. A kormány javasolja az ún. negatív illetékalap után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség megszűntetését. Jelenleg ugyanis a magánszemély vevőnek akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazása során, ha az értékesített lakás forgalmi értékéhez képest alacsonyabb értékű lakást vásárolt. Tekintve, hogy jellemzően a devizahitel-adósok vásárolnak a korábbi lakásukhoz képest kisebb forgalmi értékű lakást, az illetékmentesség bevezetése a devizahitel-adósok helyzetének könnyítését is szolgálja. Ilyen esetekben az új lakás megvásárlásának időpontjára, illetve az erre vonatkozó adásvételi szerződés földhivatali benyújtásának időpontjára kell figyelni. Azok számára tehát, akik olcsóbb lakásból drágább ingatlanba költöznek, illetve korábbi lakástulajdonukat a vásárlástól számítva egy évnél korábban adták el, érdemes az ingatlankeresési, illetve adásvételi folyamatot felgyorsítani. Azonban abban az esetben, ha a vásárlást megelőző egy éven belül eladott vagy azt követően egy éven belül eladásra kerülő lakás értéke magasabb volt, mint az újonnan vásárolt ingatlan értéke, pont a kivárás a célravezető taktika.
Feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetékvonzatának rendezése. Megszűnik a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletekre vonatkozó speciális szabályozás. Új illetékszabály került megállapításra a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre. A szabály szerint a forgalmi érték 50%-ánál kevesebb vételár mellett történő „visszterhes vagyonátruházás” esetén a forgalmi érték 50%-a és a vételár közötti különbözet után ajándékozási illeték-mérték szerint kell megfizetni a közterhet. A forgalmi érték fennmaradó része (azaz a forgalmi érték 50%-a és a vételár) után pedig az irányadó visszterhes vagyonátruházási illetékmértékkel kell azt megfizetni. (Pl. ha egy lakásnak nem minősülő ingatlan forgalmi értékét az illetékhatóság 100 millió forintban állapítja meg, de a vételár csak 35 millió forint volt, akkor 15 millió forint után ajándékozási illetékmértékkel 85 millió forint után pedig visszterhes vagyonátruházási illetékmértékkel kell az illetéket megfizetni. Tekintettel arra, hogy az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes, ezért a feltűnő értékaránytalanságra vonatkozó szabályozás feleslegessé vált.