A gazdasági társaságok által ellátott feladatstruktúra pedig átlátható, az a működési kockázatot nem növelte - állapította meg pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ellenőrzés eredménye szerint Győrben a 2010-es évet követő fejlesztési célú kötelezettségvállalások kifizetésére a fedezet rendelkezésre áll. A hitelek visszafizetéséhez, a szállítók felé fennálló kötelezettségek kiegyenlítéséhez szükséges források összege kiegyensúlyozott gazdálkodás, pénzügyileg fenntartható fejlesztési döntések mellett biztosítható.

Míg 2006-ban 3,4 milliárd, addig négy évvel később 6,4 milliárd forint volt a város pénzintézetek felé fennálló kötelezettsége; a felvett hitelek a feladatok ellátását szolgáló infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozták, kötvénykibocsátás nem történt A folyó költségvetés egyenlege a vizsgált időszak minden évében működési forrástöbbletet mutatott. Az önkormányzat kórházat nem tartott fenn, gazdasági társaságai eredményesen működtek - írta az ÁSZ.

Adókból az önkormányzatnak a vizsgált években 58,8 milliárd forint bevétele származott. Új adókat nem vezettek be, a meglévők mértékét nem módosították, a kedvezmények, mentességek köre azonban fokozatosan szűkült. 2007 és 2010 között az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséből 1,7 milliárd forint bevételt szerzett, ezzel szemben 600 millió forint kamatkiadást teljesített.

Eközben - jegyezte meg az ÁSZ - a 2007-től 2010 végéig megvalósított beruházási, fejlesztési munkálatok bekerülési költsége 26,8 milliárd forint volt, míg az egy évvel ezelőtt folyamatban lévő fejlesztések várható költsége 27,2 milliárd forint, amelyből 2010 végén 17,7 milliárdot már ki is fizettek. A 2010 utánra vállalt kötelezettségek összege 9,5 milliárd forint, a finanszírozási forrás 81,7 százaléka hazai támogatás.
A számvevőszéki jelentés szerint az önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent számára. A tárgyi eszközök után 2007-2010-ben 11,4 milliárd forint összegű értékcsökkenést számoltak el, ugyanezen időszak alatt felújításra 6,5 milliárd forintot fordítottak.

Eközben az önkormányzat kiadáscsökkentő lépéseket is tett, amelyek közül a legjelentősebb megtakarítást az energiaracionalizálási programokkal érték el.

Bevételnövelő intézkedések hatásaként 400 millió forintot mutatott ki a város, ennek csaknem 90 százalékát a szabad kapacitások hasznosításával érték el.

Jelentésében a számvevőszék azt javasolta a polgármesternek: kísérje figyelemmel és mutassa be a közgyűlésnek az önkormányzat és minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságainak a pénzügyi helyzetét, az önkormányzat és intézményei 60 napot meghaladó, szállítók felé fennálló kötelezettségeinek alakulását.

Szintén kezdeményezték: mutassa be a zárszámadási rendelettervezetben az értékcsökkenés összegét, és ezzel összevetve az elhasználódott eszközök pótlására fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását, valamint terjessze a közgyűlés elé a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatok elhatárolásának módosítását, valamint intézkedjen arról, hogy a 2011. évi zárszámadási rendeletben mérlegszerűen mutassák ki a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat.

A jegyzőnek az ÁSZ azt indítványozta, hogy gondoskodjon az önkormányzat likviditási helyzetéhez igazodó folyószámla-hitelkeret összegének felülvizsgálatáról, valamint kísérje figyelemmel a jövőbeni várható árfolyam-, kamat-, visszafizetési, illetve mérlegen kívüli tételek (így a kezességvállalások, garancia- és helytállási kötelezettségvállalások) kockázatait, és arról tájékoztassa a közgyűlést.