Győr város árvízvédelmi rendszere a folyó elöntésétől közvetlenül védő árvízvédelmi fővédvonalból és a várost az öblözet felől körülölelő lokalizációra alkalmas árvízvédelmi műből áll. A várost az öblözet felől védő töltés megépítésére az 1954-ben bekövetkezett árvíz után került sor, számítva arra az eshetőségre, ha valamelyik folyó melletti fővédvonali töltés elszakadna és a kitörő víz megindulna a város irányába. Ezekben az esetekben az úgynevezett lokalizációs töltések védik meg a várost.

Amikor a települést nem fenyegeti rendkívüli árvíz, ez a körtöltés a keresztező közlekedési utaknál nyitott, nincs lezárva. Lezárás esetén, a forgalom ezeken az utakon megszűnik és az út fölött is a biztonságos védelemhez szükséges töltésszakasz kerül kialakításra. Az ilyen nyílásokat (melyeket csak árvíz esetén zárnak be) „kulisszanyílásnak” nevezzük. Egy feltételezett szakítás esetén az érintett lokalizációs körtöltésen, 8 kulisszanyílás kerül lezárásra.

A teljes biztonság megteremtése érdekében a szakemberek felkészültek arra az esetre is, hogy a Mosoni-Duna bal partján töltésszakadás lép fel, ezért elrendelték Győrújfalu kitelepítését. A feltételezett helyen történő szakadás esetén 4-5 óra áll rendelkezésre arra, hogy a Győrt védő körtöltés nyitott szakaszai, a kulisszanyílások is bezárásra kerüljenek. A vízügyi szakemberek az ehhez szükséges szállítóeszközök és anyag biztosítását megkezdték. Az elzáráshoz szükséges anyagot a kulisszanyílások mellett deponálják.

A kulisszanyílás lezárására, a deponált anyag beépítésre szükség esetén, a védelemvezetés külön utasítására kerül sor.

III. fokú védekezés van 112,7 km-en (a Duna Budapest alatti szakaszán a bal parton (Csepel-sziget) a Tassi zsilipet is beleértve Tassig, a Rába Győr-Árpási, Győr-Koroncói szakaszán, a Marcal Győr-Koroncói, valamint a Koroncó-Mórichida-i árvízvédelmi szakaszán).

Rendkívüli védekezés van 191,2 km-en (a Győr-Moson-Sopron megye területén a Duna-menti és Mosoni-Duna menti, Komárom-Esztergom megye és Pest megye Budapest feletti területén a Duna-menti állami védvonalakon).

Orbán Viktor miniszterelnök június 4-én délben veszélyhelyzetet hirdetett ki a Duna áradása miatt az érintett térségekre.

A védekezés folyamatosan, tervszerűen zajlik. Az eredményesség érdekében a helyi lakosság és a közvetlenül nem érintett települések polgárai és civil szervezetei a vízügyi szakemberek irányításával ütemezetten végzik a szükséges feladatokat.

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságnak a védekezéshez szükséges minden forrás a rendelkezésére áll. A most következő napokban várhatóan lesznek elzárt, megközelíthetetlen települések. A védekezés irányítói erre is felkészültek, ezeknek az ellátását időben megszervezték.

Az Országos Műszaki Irányító Törzs eddig 20 helyen hozott létre központi homokzsáktöltő telepeket, amelyek a védekezésben résztvevőknek jelentenek újabb tartalékot. Ezeknek a tartalékhelyeknek a célja az, hogy az állam által finanszírozott homokzsákok a tetőzés folyamán, hirtelen igény esetén is azonnal eljussanak az állami védvonalakra, az önkormányzatokhoz, illetve a lakossághoz. Az önkormányzati védelmi feladatok ellátását az OMIT által kirendelt szakemberek segítik.

A folyamatosan beérkező adatok alapján, az árhullám levonulása nagy feladatot jelent, de ezzel az országos méretű összefogással, közösen, sikerrel megoldható. A védekezést az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja.

Az árvízi védekezésben résztvevők és a védekezés irányítói megdöbbenéssel párosuló felháborodással fogadják, hogy megfeszített erőfeszítéseiket minden alapot nélkülöző rémhírek kérdőjelezik meg. A további „értesülések” keletkezésének és terjedésének megakadályozása érdekében az árvízi védekezést felelősen irányítók ismételten leszögezik: védművet, gátat fel nem adnak, védvonalat más település védelme érdekében át nem vágnak. A védekezés jelenlegi szakaszában gátszakadás nem történt.

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Országos Műszaki Irányító Törzs, 2013.06.07.20.00 óra