Ennek eredményeként a potenciális ügyfeleknek egyre nehezebb kiválasztani a számukra ideális jogi szakembert. Az egyre nagyobb ügyvédkínálatból adódóan ugyanis eléggé felhígult a szakma, így sokuknál erősen megkérdőjelezhető a szakmai hozzáértés és a megbízhatóság.

Ami a szomszédnak jó, nem biztos, hogy nekünk is megfelelő

A nem megfelelő ügyvéd kiválasztásakor a szakember dilettanciája mellett az is vastagon benne van, hogy ügyfélként nem vagyunk elég körültekintőek. Lehet, hogy ismerősünk a válópere során meg volt elégedve jogi képviselőjével, ám például egy ingatlanügyletnél már korántsem biztos, hogy ugyanilyen kiválóan fog teljesíteni. Ahogy Dr. Andirkó Balázs István LL.M. ügyvéd látja a dolgot: fontos, hogy a jogi képviselő ne pusztán megbízható és szimpatikus legyen, hanem remekül értsen az adott szakterülethez is! Az igazán jó ügyvéd ugyanis nem vállal el minden megbízást, miután ismeri a saját határait.

Kössünk vagy ne kössünk megbízási szerződést?

Miután sikerült megtalálnunk a megfelelő szakembert és igénybe vesszük szolgáltatását, erősen ajánlott írásba foglalni a megbízást és a díjazást is. Egyes ügyleteknél az összeg szabad megegyezés tárgyát képezi, amely pl. ingatlan adásvételi szerződésnél pontosan meghatározható (általában az ingatlan értékének egy bizonyos százaléka), ám egy büntetőjogi vitánál nem kalkulálható.

A szakember dönthet úgy, hogy előre kéri a munkadíját vagy annak egy hányadát – ha azonban valamilyen okból kifolyólag nem fejezi be ügyfele jogi ügyét, akkor kötelező elszámolással tartozik. A megbízási szerződést az ügymenet bármelyik szakaszában felmondhatjuk, amely az elállás napjától számítva 15 napig még érvényes. Így az ügyfélnek sem kell amiatt aggódnia, hogy bármilyen kár éri bizonyos határidők (pl. fellebbezés) elmulasztása miatt.

Az ügyvéd által elkövetett hibák és azok következményei

Sajnos minden szakmában akadnak csalók, így a jogi képviselők között is találhatunk megbízhatatlan embereket. Minden évben több ügyvédet is kizárnak a kamarából például közokirat-hamisítás miatt, a kevésbé súlyos hibák pedig fegyelmi eljárásokat vonnak maguk után. Ide tartozhat mondjuk, amikor a szakember nem jelenik meg a tárgyaláson, azonban a mulasztása elhárítható következményekkel jár, és ügyfelét nem érte kár. Ha viszont elmulasztott egy fellebbezési határidőt saját gondatlanságából adódóan, az már komolyabb vétség – a megbízót azonban ekkor sem éri hátrány, miután az ügyvédbiztosító fedezi a kárát.